Cuscótól 90 kilométerre található Apu Viñicunca, azaz a Szivárvány-hegy létezéséről sokáig nem is tudtak. Felfedezése sajnos a globális felmelegedésnek köszönhető. A színpompás kőzet akkor vált láthatóvá, amikor a hótakaró elolvadt.
Hajnali 3-kor indult a busz Cuzcoból, mivel a hegy kb. 3 órányi útra fekszik a várostól. Addig is megtapasztaltam már, hogy Peru a fekvőrendőrök országa, de az mindenen túl tett, amikor egy földúton, ahol eleve kb. 20-lal lehetett menni, még ott is volt fekvőrendőr… Útközben megálltunk reggelizni, ahol a szokásos perui reggelit adták 4300 méter magasan is: omlett + kenyér-vaj-lekvár kombináció teával. Természetesen itt kokateát ittam, mert tudtam, hogy nagyon magasra fogunk menni.
Mire elértük a 4500 méteres kiinduló magasságot, már teljesen kivilágosodott így a fejlámpára nem volt szükség. Szerencsére jó idő fogadott, így bíztam benne, hogy a csúcson is remek kilátás lesz majd, ha a 4 km-es úton felérek egyszer. Két túravezető is volt a csoporttal, de mivel az utat nem lehet eltéveszteni – oda-vissza ugyanott kell menni – így a saját tempómban haladtam.
Előtte csak pár nappal voltam magasabban – a Colca-kanyonnál 4850 méteren – így kicsit komótosan mentem, hogy szokja a szervezetem a nagy magasságot. Szerencsére minden gond nélkül tudtam haladni.
4800 méteren durvult be igazán az út, innentől nagyon meredeken kezdett el emelkedni az ösvény. Körülbelül 15-20 méterenként meg kellett állnom, mert egyszerűen nem kaptam levegőt. Hiába szippantottam bele minden erőmmel a levegőbe, olyan érzés, mintha a semmibe szívtam volna bele. (Ezen még a korábban vett tüdőtisztító lötty sem segített már, pedig azt is elég sűrűn használtam). Kellemetlen egy dolog az oxigénhiány.
4950 m-en értem el a hágót, ahol elkezdődtek a színes hegyek, amikért mentem. Amikor először megpillantottam őket, nem tudtam, hogy az oxigénhiánytól káprázik-e a szemem vagy tényleg az a látvány tárul elém, ami.
Körös-körül a szivárvány minden színében pompáztak a hegyek, a távolban pedig 6000 m fölötti hófödte csúcsok magasodtak. Tényleg olyan volt a látvány, mintha egy másik bolygón lennék, vagy mintha a mennyország kapujában állnék. Csak álltam és néztem.
A helyi csúcsot elérni már nem volt egy nagy túra. Körülbelül 10 perc alatt értem fel az 5036 méteres, festői látvánnyal rendelkező hegytetőre. Megcsináltam! Felértem életem első 5000-es csúcsára óriási érzés volt. Csak összehasonlításként, ez több mint 200 méterrel magasabb, mint Európa legmagasabb hegye, a Mont Blanc (4808 méter).
A hegy gerince türkiz, levendula lila és arany csíkokba öltözve igyekszik elkápráztatni az emberiséget. Az évmilliókkal ezelőtt keletkezett Szivárvány-hegy a Föld-lemezek tektonikus mozgásai következtében meggyűrődő, különböző üledékrétegeknek köszönheti pompáját. Előtte nagyon tartottam, hogy élőben is olyan szép lesz-e mint a képeken, ahol photoshop-ot is használnak, de szerencsére nem kellett csalódnom: élőben is képrázatos a hegy, ugyanolyan, hanem szebb, mint a fotókon.
Aki esetleg a gyaloglást nem meri bevállalni, azok lóháton is felmehetnek, amiket hagyományos öltözetű peruiak vezetnek. Gyaloglás közben kicsit elgondolkodtam, hogy a turizmus valóban pozitív dolgokat hoz-e magával. A túravezetőnk szerint a helyiek nagyon örülnek, hogy kb. 2-3 éve egyre népszerűbb ez a hely, mert biztos jövedelmet ad nekik. Ez valószínű tényleg így van, és turizmus nélkül kevesebbet keresnének, nehéz munkával.
A helyeik naponta fel-alá rohannak a hegyen, mivel kb. négy órájuk van megkeresni az aznapi pénzt, mert csak délelőtt jönnek turisták. Ezért amikor a lóval felérnek a hegy tetejére, leteszik a turistákat, és már szaladnak is lefelé - hogy minél több kliensük legyen - majd újra fel a hegy tetejére. Mindezt szandálban. Hogy bírják energiával, állandóan coca leveleket rágnak. A profit nagy része pedig a cuzco-i irodákba kerül, akik a túrákat szervezik...
A másik kérdés, hogy jó-e, ha minden nap ennyi turista megy fel a hegyre, fokozatosan rombolva azt. Úgy tűnik, hogy azt tervezik, nemsokára limitálják a napi látogatók számát. Remélhetőleg így lesz.
Close
Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Alitraveling facebook (LIKE-old) és Instagram oldalát (kedveld), ahol extra tartalmakat is találsz.
A sorozat további cikkei:
Hogyan szervezzünk meg egy perui utat?
Peru déli síksága: Hacienda San José, Ballestas-szigetek, Paracas Nemzeti Park, Huacachina oázis
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
