Az inkák fővárosa, Cuzco volt a legnagyobb Kolumbusz előtti újvilági birodalom központja. A várost 1200 körül alapította a legendás első inka Manco Cápak. Ez az egyik legrégebbi lakott dél-amerikai város, emellett pedig az Inka Birodalom spirituális és közigazgatási központja is volt. A spanyolok hódítása előtt az inkák egy nagy pumához hasonlították Cuzcot: a puma volt a szent állatuk, az ereje miatt imádták. A város volt az állat teste, a Szakszahuman erőd a feje.
A város legendája
Az inka mitológia szerint a napisten, Inti azt a parancsot adta Manco Cápaknak - aki Inti napisten és Mama Quilla fia, Pacha Kamaq pedig a testvére -, hogy keresse meg a világ közepét. (Az inkák magát Manco Cápacot is napistenként és tűzistenként tisztelték). A történet szerint testvéreivel együtt az istenek felküldték őt a föld felszínére, aki a Pacaritambo nevű barlangból bukkant elő egy arany bottal a kezében, amit "tapac-yauri"-nak neveztek. Manco azt az utasítást kapta, hogy építse meg a Nap Templomát ott, ahol a botja a talajba süppedt. Az inka fáradhatatlanul kutatott, majd egy napon olyan gyönyörű vidékre tévedt, amilyet még előtte sosem látott. Hosszú aranypálcát szút a földbe hogy megnézze, mennyire mély és termékeny a talaj: az eredmény megfelelő volt, így a Q’osqo nevet adta a helynek, ami kecsua nyelven annyit jelent, hogy a „világ köldöke”. A későbbi inkák díszes palotákkal és templomokkal töltötték meg a várost.
Manco Cápak egy 18. századi festményen. forrás: innen
A Viracocha legenda szerint Manco Cápac (Ayar Manco) Viracocha isten gyermeke. Testvéreivel (Ayar Anca, Ayar Cachi, Ayar Uchu, Mama Ocllo, Mama Huaco, Mama Raua és Mama Cura) együtt a Cuzco melletti Pacari-Tambu-ban élt, és megkísérelték egyesíteni a Cuzco Völgyben élő indián törzseket. A legendában szintén felbukkan az arany bot. Egyes változatok szerint a fiatal Manco elárulta idősebb testvéreit, majd miután megölte őket Cuzco egyedüli urává vált. Később feleségül vette testvérét, Mama Occlot, akitől egy fia is született, Sinchi Roca, aki később a második inka lett.
Mikor a spanyolok a 16. században megjelentek, addigra az inkák az arany nagy részét elhordták, amivel az uralkodójukat akarták megváltani, ám az igyekezetük kudarcba fulladt. A spanyolok végül bevették a várost és a nagy részét elbontották, hogy a kövekből egy új várost építsenek az inka alapokon. Az 1650-es földrengésben Cuzco spanyol építményeinek a zöme a földdel lett egyenlő, de az inka alapok megmaradtak.
Plaza de Armas és környéke
Az inkák korában a mai Plaza de Armas helyén hatalmas központi tér állt, melyet főleg szertartások alkalmával használták, és Huacayapata volt a neve, aminek a jelentése a „Harcosok vagy Megbánás tere”.
Ma ez a tér alkotja a város központját.
A plazát körülvevő árkádok alatt boltok, üzletek hívogatják a turistákat.
A tér fölé impozáns gyarmati kori templomok magasodnak: az északkeleti oldalán a katedrális, a délkeletin pedig a La Compania jezsuita templom áll.
La Catedral
A katedrális építését 1560-ban kezdték meg és majdnem 100 év alatt fejezték be. A templomot a nyolcadik inka király, Viracocha palotája fölé építették, Sacsayhuamán erődjének vörös gránitköveiből. Mindkét oldalán egy-egy mellékkápolnát is építettek. A bal oldalit az inka fegyverraktár fölé, így szimbolizálva a spanyolok győzelmét.
A templomot közel 400 festmény díszíti, melyek közül a legérdekesebb Az utolsó vacsora, melyen a legjobban érződik az andoki hatás: Krisztus és tanítványai tengerimalacot esznek és chicát (kukoricasört) isznak inka serlegekből.
A Plaza de Armastól nyugatra
Az 1657 és 1680 között épült Iglesia Le Merced (Merced-i templom) – melyet gyakran emlegetnek Cusco harmadik legfontosabb gyarmati épületének a katedrális és a jezsuita templom után – fénypontja az ékkövekkel kirakott, 22 kg-os és 1.3 méter magas tömör arany szentségtartó, amelybe 1500 gyémántot és 1600 gyöngyöt foglaltak. A templomnak nem kevesebb, mint 13 oltára van.
Az inkák korában a Plaza de Armas mellett a másik központot a Plaza Regocijo alkotta
Inka Múzeum
A tér megnézése után az Inka Múzeum felé vettem az irányt, amely inka alapokra épült. A múzeumban az inka és inka kor előtti régészeti anyagokat lehet megtekinteni, elsősorban múmiákat, kerámiákat, aranytárgyakat.
San Blas kerület
Az inka falakra épült koloniális épületekkel tarkított negyed ekkor egy kecsua nemes birtoka volt, de ma már a kő- és fafaragó művészek műhelyeinek és otthonainak ad helyt.
A kerületben található a híres Hatunrumiyoc tizenkét szögű kő, amely azt egyik legjobb állapotban fennmaradt cuzcoi falrészletbe ékelődik. Ez egy összesen 12 csúccsal rendelkező konkáv sokszög alakjára van faragva, és a csatlakozó kövek természetesen mind hibátlanul illeszkednek hozzá. A falak ma az Érseki palotához tartoznak: az épület a hatodik inka uralkodó 15. századi palotájának az alapjaira épült.
Az Iglesia de San Blas (Szent Balázs-templom) 1563-ban épült és a legöregebb parókiatemplom a városban. A tornyából remek kilátás nyílik Cuzco városára.
Iglesia Santo Domingo
Az eredeti Szent Domonkos-templom szintén összeomlott az 1650-es földrengés során, ám az inka alapok megmaradtak, azok átvészelték a földmozgást. Az eredeti inka templomot, amelynek az alapjaira a spanyolok építkeztek, arannyal és ezüsttel borították, ám ezt a spanyolok beolvasztották, így semmi sem maradt fenn belőle.
Az inkák külön termet építettek a nap, a hold, a csillagok, a szivárvány és a villámlás számára, mivel ezek mindegyikét külön istenként tisztelték.
Cuzcoban még elmentem egy textil műhelybe, ahol alpaka és vikunya gyapjúból készítenek ruhákat: érdekes volt megismerni mind a négy dél-amerikai teve félét: a lámát, az alpakát és a vikunyát korábban már láttam, az alpakával szelfi is készült, ám közelről egyiket sem láttam még, főleg a guanakót nem, amelyik a legritkább mind közül. A műhelyben kedvezményesen lehetett venni ruhákat is, jóval a bolti ár alatt.
És ha már Cuzcoban vagyunk, érdemes megkóstolni a város fő ételét, a sűlt tengerimalacot, mely az egyik legkülönlegesebb étel Peruban és mellesleg nagyon finom is.
A város fölé magasodó inka emlékhelyekről a következő posztokban lesz szó, ahol a Szent-völgyet mutatom majd be.
Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Alitraveling facebook (LIKE-old) és Instagram oldalát, ahol extra tartalmakat is találsz.
A sorozat további cikkei:
Hogyan szervezzünk meg egy perui utat?
Peru déli síksága: Hacienda San José, Ballestas-szigetek, Paracas Nemzeti Park, Huacachina oázis
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
