Alitraveling

Harmadik nap folytattuk Rodez környékének a felfedezését, mely során a nyugati "barangolás" után most a Rodeztől északra fekvő településeken tettünk egy kirándulást, amely az MKeys Travel szervezésében valósult meg.

Salles-la-Source meglehetősen picinyke kis falu: a falu közepén fekvő vízesés kb. annyi turistát vonz évente, mint a békés kis település össz-lakossága. A vízesést a Tindoul de la Vayssière sugárútján folyó földalatti folyó táplálja.

A vízesésre az idők folyamán több vízmalmot is építettek, de egy kisebb vízi erőművet is telepítettek a folyóra, ami az áramot szolgáltatja a falu lakosságának. A föld alatti folyó áramlása nagyon változó, 100 és 700 liter / másodperc a szezontól függően. 

A Château de Cougousse (Cougousse-i kastély) kastély remek példája a 16.-17. századi francia kastélyépítészet és szőlőültetvények építészetének és kivitelezésének. A mára már szakadt homlokzat gyönyörű ablakokkal rendelkezik. A kastély helyén már a 14. században is főúri épület állt Cogossa néven. 1316-ban Jean és Pierre Vigouroux, a Rodez kereskedõi lettek az épület tulajdonosai, amely akkoriban egy házból és toronyból állt. A kastély nemesi birtoknak számított; ezáltal mentességet élvezett pl. az adók megfizetése alól. A 20. század közepén költözött ki az utolsó család, azóta lakatlanná vált. 

Château du Colombier (Colombier-i kastély) Marcillac ezeréves szőlőültetvényei, és Conques mellett fekszik.  A középkori várakat katonai és védelmi funkcióik miatt általában magaslatra építették. Itt azonban az épület egy völgyben helyezkedik el. Első pillantásra ez hátránynak tűnhet, de közelebbről megnézve észrevehető, hogy Colombier 100 m magasan helyezkedik el a Cruou-völgy fölött, így az erdőben rejtve marad. A kastély közelében lejtős mezők és rétek nyílt teret biztosítottak, amelyen keresztül a közeledő ellenséget jól látták a kastély őrzői.

A négyzet alakú torony a vár legrégebbi része, de a pontos építési dátuma ismeretlen. A 13. és 14. században kibővítették. Colombier egy ideig teljesen elszigetelt volt, mivel Aveyron mélyen elrejtve maradt. Két évszázaddal később, 1872-ben, Raoul de La Panouse feleségül vette Angélique de Vogüé unokatestvérét, a Párizs melletti Thoiry kastély örökösét, akinek a leszármazottai ma is a kastély tulajdonosai.
 

A középkorban Conques fontos szentély volt, ahol a Szent Foy koponyájának emlékeit őrzik és tisztelték. Nevezetessége az apátsági templomnak köszönheti, melynek építészete és veranda szobra figyelemre méltó. Legfontosabb ereklyéje Sainte Foy aranyszobra. A huszadik század óta fontos zarándokhely Santiago de Compostela felé (Via Podiensis), mert a Kódex utolsó kalixtinus könyvében említésre került Conques neve is. Conquest joggal tartják szerintem az egyik legszebb francia falunak.

Az Abbatiale Sainte-Foy de Conques (Sainte-Foy de Conques apátsága) a középkorban forgalmas zarándokhely volt, akik a compostelai Szent Jakab zarándokúton haladtak, akiket Szent Foy ("Szent Fides") a késői római időkben mártírhalált halt fiatal lány ereklyéi vonzottak ide. (A legenda szerint fiatal szűz volt, a ki a keresztényüldözések idején nem volt hajlandó bírói fenyegetésre megtagadni a hitét. Kínzásoknak vetették alá, majd látva ezek sikertelenségét, kivégezték. A középkorban elsősorban a francia és a német nyelvterületen terjedt el a tisztelete).

A Szent Foy ereklyéit 866-ban hozták Conques-ba. A szent ereklyék fölé a 12. században háromhajós bazilikát emeltek, megjelenésében utánozva a zarándokok végső céljának, Santiago de Compostela hatalmas székesegyházának alakját. Az apátság számtalan fantasztikus faragvánnyal dicsekedhet, a legnagyszerűbb mégis az Utolsó Ítéletet ábrázoló dombormű a templom főbejárata felett.

Az apátság legfőbb kincse a védőszent Szent Foy arany ereklyetartója. Az ereklyetartót először angers-i Bernát „Szent Fidesz csodái” című könyve írta le, 1010-ben. A figura belseje tömör fa, melyet aranylemezek borítanak; fején pedig aranylemezekből domborított korona van. Az arca nyilvánvalóan nem egy leány arca, hanem egy férfié. Egyes vélekedések szerint valamelyik késői római császár arca, míg mások Nagy Károly portréját vélik felfedezni a férfi arcban.

Conques számos látványos kincsnek is otthont ad. Pl. Conques-ben ius megtalálható a "sárkánygyilkos" Szent György kara. Azt állítják, hogy a conque-i kar egy olyan kar, amellyel Szent György valójában meggyilkolta a sárkányt. Conques nem csupán Szent Foy aranyszobrát őrzi, hanem  a szent koponyáját is, amelyet állítólag  hitelesítettek is. Az mindenesetre tény, hogy a relikvium egy ötödik századi római fej, talán a császár feje. Ahogy nőt a "híre"  a zarándokok arany koronát, fülbevalókat, arany trónt, és egyéb ékszereket hoztak. A 16. században pl. ezüst karokkal és kezekkel egészítették ki.

A Humières kastélya épülete faragott konzolokkal és magas lépcsőházzal rendelkezik a 16. század óta. Egy furcsa ablaka a fal északnyugati széléhez igazodik. 

A falu "lábánál" a Dourdou folyó folyik, amelyen Szent Jakab útja az 1410-ben épült hídnak köszönhetően áthalad. Valójában a "régi római híd" elnevezés a zarándokok rossz fordításából ered,Egyes feltételezések szerint megállapításai szerint a híd alapjai akár lehetnek rómaiak is, de az újabb kutatások szerint inkább a 15. század elejére teszik a híd tényleges építését. 

A Decazeville Notre Dame-ja (Eglise Notre Dame de Decazeville) 19. században épült, és legfőbb érdekessége: egy 14 festményből álló képsorozat, mely a Kálváriát mutatja be.  

A Château de Belcastel (Belcastel vár) egy középkori vára Belcastel faluban, az  Aveyron folyó mentén található. A vár legrégibb része a 9. században épült, és a Belcastel család kezében volt évszázadokon keresztül, de a 17. századtól lakatlanná vált. A kastélyt a 20. században újították fel, és állították vissza eredeti állapotába. 

Ma a kastély egy fiatal amerikai pár, a New York-i képzőművészeti galéria tulajdonosainak a tulajdonában van, akik április elejétől november közepéig tartózkodnak a várban. A kastély állandó és egyre növekvő középkori páncél gyűjteménnyel rendelkezik. 

Szerencsére naplementére értünk már ide, így a folyó partjáról lenyűgöző látványban volt részünk. A kis híddal a háttérben a lemenő nap meseszép fényeket produkált.