Előzmények: Bahrain, Ódelhi, Jaipur, Jaipur környéke, Agra

Az első Indiáról szóló posztban már írtam Delhiről. Akkor Ódelhit mutattam be, most pedig Agrából visszatérve a napot az 1920-as években épült új fővárosra, Újdelhire szántam, mely ma Delhi kilenc közigazgatási kerületének egyike. Miután 1947-ben India felszabadult az angol uralom alól, Újdelhi lett az új állam fővárosa is.  Az északi parton fekszik Ó-Delhi, egykori nevén „Shahjahanabad” keskeny utcáival és sikátoraival, jellegzetes keleti bazárjaival és a mogul császárok kiemelkedő épületeivel.

A déli részen épült Új-Delhi, ahol széles sugárutak fogadják a látogatót. Újdelhi a Brit Birodalom korszerű hatalmi központjaként a 20. század húszas éveiben angol várostervezők és építészek tervei alapján bámulatos gyorsasággal épült fel. Mintha egy angol várost látnánk. 

India Kapu (India Gate)

A párizsi Diadalív mintájára Edwin Lutyens tervezte annak a közel 90 ezer indiai katonának az emlékére, akik az első világháborúban, az 1919-es afgán háborúban és a Pakisztán elleni harcban haltak meg. A 42 méter magas építmény alapkövét 1921-ben fektették le, és az építése 1931-ben fejeződött be. A falaiba az elhunyt katonák neveit vésték. Itt van az ismeretlen katona emlékműve is.

A kapu mögött egykor V. György angol király szobra állt, de azt India függetlenné válásakor eltávolították. Úgy tervezték, hogy Gandhi szobrát állítják itt fel, de ez még nem történt meg. 

Rajpath

Ezen a díszes sugárúton szokta fogadni az elnök a felvonuló fegyveres erőket. Kb. 2 km hosszú, melynek egyik vége az India kapu, míg a másik a Parlament. A Rajpath sugárút végén, a Raisina-dombon három impozáns birodalmi épület áll. Két oldalon a teljesen egyforma Északi illetve Déli-blokk (előbbi a gazdasági- utóbbi a külügyminisztériumnak ad otthont).

Mögöttük látható a Rashtrapati Bhavan, mely egykor az alkirály palotája volt, most pedig India elnökének hivatalos rezidenciája. A versailles-i palotánál is nagyobb; 340 szobáját egykor 2000 fős személyzet szolgálta ki.

Connaught Place

Tuktukkal alig pár perc innen a Connaught Place. Ez Újdelhi kereskedelmének egyik központja: koncentrikus körökben elhelyezkedő oszlopsoros üzletek és irodák sora.

Humayun síremlék

Humayun császár síremléke egy épületegyüttes, a világörökség része, és az első példa a mogul építkezésre. Később az uralkodó család más tagjait is ide temették, így a végén már 150 halottnak adott végső nyughelyet az építmény. A mogul dinasztia nekropoliszának is hívják. A sír egy kert közepén helyezkedik el, amit csatornákkal összekötött medencék díszítenek. Maga a mauzóleum egy magasan fekvő, széles síkon van, amihez alacsony boltíves út vezet. Fentről nézve az építmény szabálytalan nyolcszög. A mauzóleum főkamrája őrzi Humájun szarkofágját, valójában a császárt jóval mélyebben egy földalatti kamrába temették, de pontosan a szarkofág alá. 

A Humayun síremléktől alig pár száz méterre áll a Hazrat Nizam-ud-din Dargah. Kicsit megviselt, márvány szentély, mely a szuficista Nizám Ud-dinnak állít emléket. 92 évesen, 1325-ben halt meg. 

Utolsó napomon a Gandhi-síremléket és a Lótusz Templomot terveztem megnézni délelőtt, délután pedig a fűszerpiac volt betervezve.

A Gandhi síremlék

Minden esztendőben január 30-án India fővárosába a zarándokok tízezrei jönnek leróni kegyeletüket, Gandhi síremléke előtt akit Mahatmának, Nagy Léleknek neveztek.

Gandhi Gujarat államban született, jómódú család sarjaként. Pályakezdéskor Gandhi habozott, hogy a jogászi vagy az orvosi pályát válassza-e. Azért döntött mégis a jogászi hivatás mellett, mert nem tartotta erkölcsösnek az orvosi munkát (a boncolások miatt). 1915-ben a függetlenségi mozgalom élére állt, s ekkoriban kapta a Mahatma jelzőt is híveitől. India ebben az időben még brit gyarmat volt. 1920-ban Gandhi lett az Indiai Nemzeti Kongresszus irányítója. A Kongresszus Gandhi javaslatára jóváhagyta a kormánnyal való együttműködés megtagadását, az idegen intézmények bojkottját és a teljes önkormányzat követelését. Gandhi a fejlődés gátjának az idegen (angol) uralmat tartotta. A Kongresszus és Gandhi politikai követeléseinek sztrájkhullám, fegyveres megmozdulások és parasztmozgalmak adtak nyomatékot.

1930 január 26.-án ünnepelték meg országszerte a Függetlenség napját, amely azóta is India ünnepe. Ugyanaznap mindenütt felolvasták Gandhi függetlenségi nyilatkozatát. 1948. január 30-án történt, hogy az erőszakmentesség hirdetőjét az esti ima idején egy fanatikus agyonlőtte a háza előtt. Ezen a helyen hamvasztották el a merénylet után. Sima márványlappal fedett síremléke pont olyan egyszerűséget, puritánságot tükröz, mint amilyen Ő volt egész életében. A síremlék előoldalán utolsó szavai: - Ó Istenem! – olvashatók. 
Egy örök-érvényű Gandhi idézet: "Élj úgy, mintha holnap meghalnál, de tanulj úgy, mintha örökké élhetnél."

A Lótusz Templom

A delhi Baha’i templom 1986-ban épült. A Lótusz templom, a bahá’í vallás szentélye, az egyik leglátogatottabb pontja a földnek. Több mint 4,6 millió látogatószáma megegyezik a római Szent Péter bazilikáéval. A templomban nincsenek szertartások, így India változatos vallási életének megfelelően mindenki maga döntheti el, hogyan gyakorolja saját vallását, ül, imádkozik vagy meditál a templomban.

A bahá’í vallás egy viszonylag fiatal, befogadó vallás, az a hit, amely azt tanítja nekünk, hogy mindenki egyenlő. Ide bármilyen hithez vagy valláshoz tartozó ember betérhet meditációra vagy imára. Az ima hosszúságát mindenki saját maga határozza meg.

Mindenki, addig marad, ameddig akar, mindenki azt csinál, amit szeretne: pihen, imádkozik, meditál, gondolkozik, olvas, ír, nézelődik mindezt szépen csendben. Erre figyelmeztet a bejáratnál álló hölgy is: "ahhoz hogy Istennel vagy a lelkünkkel beszélgessünk csendre és fegyelemre van szükség!" A hatalmas lótuszformájú épület betonból épült, de fehér márvánnyal borították be a hatalmas virágformát. A 9-es szent szám, a templom 9 oldalú, és 9 bejárat található. Smaragdzöld tavacska van körülötte, a közelben csodálatos kertek találhatóak. (A vallás másik jelentős zarándokhelye az izraeli Haifában van. Arról ITT írtam részletesen). 

A fűszerpiac

A fűszerpiac inkább emlékeztet valami fűszernagykerre, hatalmas zsákokban áll a csilipaprikától kezdve a szerecsendión át a rózsaszirmokig minden. Iszonyúan hangulatos, de nem hagyományos piacformát kell elképzelni, hanem sikátorok labirintusát, ahol mindenki csak ezzel foglalkozik. Tulajdonképpen egy fűszer-negyed ez. Csilipaprikát, pisztáciát, meg pár apróságot vettem. 

Innen vissza a szállodába, majd tuktukkal elmentem az egyik metró megállóba, ahonnan a reptéri vonat indult. Bármely európai város megirigyelhetné ezt a metrót. A határon semmi probléma nem volt. Simán kiengedtek. Eseménytelen út után érkeztem meg újfent Dubaiba, majd egy éjszakát követően utam utolsó állomása következett, Kuvait személyében.