Előzmények: Chicago, Milwaukee, Los Angeles, Las Vegas, 

Többszöri módosítás után végül csak felszállt a gép Las Vegasból New Yorkba. A JFK-t lezárták a havazás miatt, így Newark-ra érkeztem.  

New Yorkban pár órát töltöttem, de olyan viharos szél volt, hogy semerre sem volt kedvem menni. A Times Squarre elnéztem egy fotó erejéig, és ennyi volt. 

Az útvonal Las Vegasból

Time Square

Délután indult a vonat New Havenbe, ahol az elkövetkezendő időszakot töltöttem. A New York New Haven távolság kb. két óra. 

A 120.000 fős New Haven Connecticut államban fekszik. Azon a partszakaszon alapították 1638-ban, ahol három folyó ömlik a Long Island Soundba. Jelentős kézműves központtá vált, de a város inkább a Yale Egyetem otthonaként vált ismertté. (A posztban főleg a Yale-ről fogok írni).

A New Haven-i belváros nagy részét a Yale campusai foglalják el. A New Haven Green (ami lehet, hogy nyáron zöld, de most hó takarta) egy hat hektáros park, amely sok New Haven-i esemény és fesztivál helyszíne. Három gyönyörű 19. századi templom áll rajta: északon a United Church on the Green, vagyis a Krisztus Egyesült Egyház temploma, mely föderális stílusban épült. 

Középen a First Church of Christ-et festett üvegablak díszíti, amelyeket az amerikai György-stílus remekműveként tartanak számon.

Délen a Szentháromság Temploma áll, mely a gótika jegeit viseli magán. 

A park egyik csücskében áll a Bennett-szökökút. A tér déli oldalán helyezkedik el neoklasszikus stílusban épült szövetségi bíróság épülete.  

A tér déli oldalán több pár felhőkarcoló áll, illetve a Városháza.

 A Yale Egyetem

"Lux et Veritas" - a címerben héberül: אורים - ותמים (Urim V'Thummim), azaz „Világosság és igazságosság” jelmondattal alapították meg 1701-ben a Yale Egyetemet (igaz, ekkor még csak egy oktató, és egy hallgatója volt az „egyetemnek”), kifejezetten azzal a szándékkal, hogy igazi versenytársává váljon az Egyesült Államok legöregebb egyetemének, a Harvardnak.

Ma már ez a felsőoktatási rangsorokból is tisztán látható, hiszen mindkét intézmény a világ legjobb tíz egyetemei között szerepel, minden évben. A kezdetekben a Yale a Collegiate School of Connecticut nevet viselte, és az akkori kornak megfelelően csak fehér bőrű fiatalok járhattak oda, koedukált csak 1969-ben lett az egyetem. Jelenlegi nevét 1718-ban Elihu Yale-ről kapta, aki az egyetem bővítésére ígért oda nagylelkű támogatást. Az intézményt az ígéret hallatán nevezték át, és annak ellenére megtartotta ezt a nevet, hogy soha nem kapta meg a megígért pénzt. Elihu Yale ugyanis meghalt még a támogatás átadása előtt.

A Yale-t körülölelő számok is bizonyítják, hogy valóban hatalmas egyetem. Az undergraduate képzésben több mint ötezren, az arra épülő graduate és doktori képzésben hatezren tanulnak. Ezt a hatalmas hallgatói létszámot pedig 3600 szak és több mint kilencezer alkalmazott, valamint csaknem kétezer nemzetközi tudós szolgálja ki. Ehhez persze hatalmas költségvetés is jár, egészen pontosan 2,31 milliárd dollár, nem beszélve az alapítványi pénzekről, amelyek 22.6 milliárd dollárt tettek ki a 2008/2009-es tanévben.

A teljes Yale Campus

Én a jogi karnak és a klasszika-filológiának néztem jobban utána. A tandíj a klasszikán 5- és 43.000 USD között mozog, míg a jogon 10- és 55.800 dollárt kell kifizetni ösztöndíjtól függően. Az egyéb költségek a következők:

• kollégium: 17.000 USD
• adminisztratív költség: 2.250 USD
• könyvek, jegyzetek: 1.700 USD
• biztosítás: 2.100 USD

Ezek éves díjak. A jogász szak 3 éves, a klasszika 4. Hatalmas számok jönnek ki a végén.

A Yale jogi karának épülete

Az „Old Campus” a legrégebbi terület. A legrégebbi épületek is találhatók. Mindegyiknek saját neve, de nem épületnek, hanem "Hall"-nek nevezik őket (pl. Phelps Hall, ahol a Klasszika-filológia van). 

Három személy kapott szobrot. Nathan Hale, egy amerikai katona, aki 1773-ban végzett a Yale-n. Ezt követően kém lett, de lebukott: brit fogságba került, ahol bevallotta, hogy kém.

Abraham Pierson, a Yale első rektora (1701-1707).

Theodore Dwight Woolsey, a leghosszabb ideig (1846-1871) hatalmon lévő rektora volt a Yale-nek. A lábát a mai napig vizsga előtt megdörzsölik a hallgatók, hogy szerencséjük legyen.

Nagyságát mutatja továbbá, hogy itt található a világ egyik legnagyobb könyvtára: több mint 15 millióra becsülik az intézmény birtokában lévő könyveket, kéziratokat és egyéb dokumentumokat. A Sterling Memorial Library, amely a Yale fő könyvtára, eredetileg templomnak épült. Nem egy tipikus könyvtári épület: belépve egy deka könyvet sem látunk. A gótikus épület az 1930-as években épült, és a 90-es években újították fel; korábbi hallgatók adományaiból. A 4 millió könyv, melyet itt tárolnak, az épület mögötti toronyban vannak elhelyezve. Valamint a földalatti raktárban. Minimum egy nap, mire egy könyvet kézhez kapunk. A rendszer tökéletesen működik. E-mail érkezik, ha átvehető. A Yale-n a fénymásolás már nem divat. Mindenki szkennel, ami ingyenes.

Az épületek közül kiemelkedik a 66 méter magas Harkness-torony. 1921-re fejezték be az építését. 216 láb magas, mert 1917-ben, az építkezés kezdetekor 216 éves volt az egyetem.

A Harkness család finanszírozta a költségeket. Ma a Branford kollégium része. 

Egyéb épületek:

A hallgatók 12 kollégium közül választhatnak. Azonban ezek nem olyan kolik, mint amilyenek nálunk Magyarországon vannak. Az angol rendszerhez hasonlít, vagyis egyfajta életközösség is. Átlagban 400-440 hallgató fér el egy-egy kollégiumban. Mindegyiknek van egy igazgatója (Dean), valamint egy hallgatói felelőse (Master), akik az adott kollégiumban élnek. A Master segíti a hallgatókat, de programokat is szervez (pl. valamilyen hírességet meghívnak, aki az adott kollégium korábbi hallgatója volt). Mindegyik kollégium saját menzával rendelkezik: reggeli-ebéd-vacsora így megoldott a 17.000 dolláros évi költségért. Egyes kolik saját könyvtárral is rendelkeznek, de pihenésként ping-pongtól kezdve, kosárpályán át, táncstúdióig minden megtalálható (de pl. a saját mozi is adott). Szokásos rendezvények pl. húsvéti, karácsonyi ünnepségek. Rákérdeztem, hogy mi alapján sorolják be az egyes embereket: etnikum, vallás, és tárgyakat figyelembe vesznek. (A kollégiumi rendszerről, a nevekről, és, hogy melyik-milyen stílusban épült, ITT részletes információ található róluk). 

A Yale nagyságát a követező számok is mutatják:

• 17 tánccsoport
• 80 egyetemi sport klub (pl. saját férfi-női kosár csapat, amerikai foci - Yale Bulldogs, jégkorong, stb.)
• 28 kollégiumon belüli sport klub
• 21 énekes csoport
• 4 kulturális ház (pl. kínai)
• 8 komikus csoport
• 1 önfenntartó saját farm
• 9 színházi szervezet
• 22 zenei együttes (pl. Yale Filharmonikusok)

• 19 politikai szervezet
• 36 hallgatói újság
  
  

  

  

  A legrégebbi egyetemi újság, a Yale News. Hetente jelenik meg.

• több hektárnyi sport pályák (pl. golf pálya, atlétikai pálya, amerikai foci stadion, stb.)
  és még megannyi megszámlálhatatlan egyéb szervezet, csoport.

Az egyetemi rendszer

Más szisztémában és felépítésben működik a Yale, mint Magyarországon. Tárgyfelvétel náluk is van. Szemeszterenként az első két hétben azt vesznek fel, amit szeretnének – a megadottak közül –, de utána csak azokat hagyják meg, amik a kedvenceik lesznek a választottakból.

Amit megfigyeltem, pl. a jogon, hogy sokkal kevesebb tárgyuk van, mint nálunk. Ennek, oka, hogy egyrészt államonként változik sokszor a jog, így csak a fő jogi tárgyakat tanulják, (pl. alkotmányjog, polgári jog, közigazgatási jog, stb.), és az órákon, és a vizsgákon is sokkal inkább a gyakorlatra mennek rá, mint az elméletre.

Az órák mindenhol interaktívabbak. Nálunk sokszor alig van kérdés, még itt mind a klasszikán, mind a jogon kérdeznek a hallgatók. És mernek is, aminek látszik, hogy örülnek a tanárok.

Az őszi szemeszter augusztus végén kezdődik (augusztus 25.), és december közepéig tart (december 18.).

A vizsgaidőszak rövidebb. A jogon mindössze 10 napos (január 6; 8:30 – január 15, 16:00). Ennyire pontosan meg van adva.

A tavaszi szemeszter kezdete január 20, és április 27-én ér véget; majd éprilis 28-tól vizsgafelkészülés. A tényleges vizsgákra május 4-11 között kerül sor. A végzősöknek május 27 idén a diplomaosztó.

Az első afrikai hallgató az alábbi képen látható Edward Alexander Bouchet volt, aki 1874-ben szerzett Ba diplomát a Yale-n. Szintén elsőként szerzett a kontinensről PhD fokozatot 1876-ban.

A 49 Nobel díjas mellett híres Yale hallgató George H. W. Bush, majd a fia, George W. Bush és Bill Clinton elnök is. Továbbá itt végzett Samuel Morse amerikai feltaláló, Paul Newman, Meryl Streep, és Jodie Foster, illetve üzleti vonalról: James McNerney (Boeing vezérigazgató), Jeffrey Bewkes (Time Warner elnök) és Frederick W. Smith (FedEx alapító). De magyar vonatkozás is van, itt tanult például Neumann János, illetve itt doktorált Soros György is.

Múzeumok

A Yale kiemelkedő múzeumai is sok látnivalót tartartalmak. A Yale Center of British Art gyűjteménye arról nevezetes, hogy az Egyesült Királyságon kívül ez a létező legnagyobb brit képzőművészeti gyűjtemény.

A Beinecke Rare Book and Manuscript Libraries (Könyv- és Kéziratritkaságok Könyvtára) igazi könyvritkaságoknak ad otthont. Pl. eredeti Gutenberg-biblia is megtalálható a gyűjteményükben.

A Yale University Art Galleries anyaga a Yale-en végzettek nagylelkűségét és ízlését tükrözi; többek között antik szobrok, vagy Picasso, Van Gogh, Monet és Manet alkotásaival.

A zene iránt érdeklődök sem maradnak múzeum nélkül: Yale University Collection of Musical Instruments a (Yale Hangszergyűjtemény) több évszáddal ezelőtt készült hegedűket és csembalókat tartalmaz, amelyek megszólaltatására mindmáig sor kerül a hangversenyeken. (Ott jártamkor is koncertezett a Yale Filharmonikusok, és többek között Bartókot is játszottak).