A Nazca-kultúra a dél-perui vidék legjelentősebb kultúrája volt i.e. 200 és i.sz. 600 között: a vonalak mellett maradandót alkottak a kerámiaművészet és halotti leplek terén, de tulajdonképpen a vonalakkal (geoglifákkal) vált híressé, létrehozta Földünk legkülönösebb ábráit. A sivatagi vörös kőzetbe száznál több alakzatot véstek be, köztük közismert állatok és növények kontúrjait, geometriai mintákat és egyenes vonalak meglepő sorozatát. Egy perui út kihagyhatatlan része a Nazca-vonalak megtekintése. Én ezt kicsit megtoldottam a Nazca környéki kultúra maradványaival.
 

A Nazca-vonalak

A vonalakat 1926-ban írta le először egy amerikai régész, Alfred Kroeber, de Maria Reiche német matematikus nő volt az, aki egész életét ennek a kutatására szentelte.

A vonalak 200 km2-en terülnek el, és csaknem 1000 vonalat és tucatnyi ábrát fedeztek fel: madarakat (pl. papagáj, kolibri, kondorkeselyű, fregattmadár), majmot, pókot, gyíkot, bálnát / kardszárnyú delfint vagy űrhajóst.

A vonalakat illetve az alakzatokat úgy alakították ki, hogy a talaj felső rétegét és az ott található köveket eltávolították, ezáltal világosabb színű sávok jöttek létre, ugyanis a levegővel kevésbé érintkező alsó kőrétegre nem rakódott le az aerob mikroorganizmusok által kialakított mangán- és vasoxid-patina (Forrás: Gyarmati János: Peru és Bolívia - az inkák földje - Az inkák földje, Budapest, 2005, 192. o.).

a papagáj

Az ábrák körvonalait úgy hangsúlyozták ki, hogy világos köveket fektettek az ábrák szélére (Forrás: Gyarmati, 192. o.).
 

a kutya

Az egyenes vonalak tényleg nagyon egyenesek. Amikor korszerű eszközökkel mérték le a vonalak egyenességét, azt tapasztalták, hogy a vonalakon az átlag eltérés csak 9 perc vagyis alig méter kilométerenként. Ez az egyenesség azonban egyszerű eszközökkel is elérhető, a földmérésben a mérőállomások megjelenése előtt három darab kitűzőrúddal megoldható volt. A Panamerikai országút építésekor nem vették észre a vonalakat, vagy nem érdekelte őket, így sajnos az autóút átvágja a gyík alakzatot (Forrás: Gyarmati, 192. o.).
 

A vonalak készítésének oka és azok funkciója felfedezésük óta spekulációk és viták tárgya. Számos, máig ne igazolt elméletet állítottak fel:

• hatalmas textilműhely
• öntözési séma
• csillagászati naptár
• egy Titicaca-tó körüli birodalom 1:16-os méretarányú térképe
• az Inka Birodalom főtemplomából, a cuscói Qorikanchából sugárirányban kiinduló képzeletbeli vonalhálózat előfutára (Forrás: Gyarmati, 192. o.)
• Maria Reiche úgy vélte, hogy ez egy hatalmas kalendárium, csillagászati „képeskönyv”. De ezt soha nem sikerült bizonyítania.

a kócsag

• Eric von Däniken könyvei nyomán alakult ki, vagyis hogy a Nazca fennsíkot a földönkívüliek hatására „rajzolták meg” az itt élő nazca indiánok.
• Két új elmélet szerint az ábrák földművelési termékenységgel álltak kapcsolatban: az alakzatok között nagy számban előforduló trapézok az egyébként felszíni vízfolyásokat nélkülöző vidék azon pontjaira mutatnak, ahol a geológiai törések révén a felszín közelében víznyerő helyek találhatók. (Forrás: Gyarmati, 194. o.)
• Egy másik elmélet szerint, ami az amerikai Anthony Aveni nevéhez köthető: a vonalak irányát vizsgálva felfigyelt arra, hogy azoknak a több mint 50%-a a horizont ugyanazon kis szegmensére mutat, ahol a Nap október és november fordulóján, illetve február második felében felkel, akkor amikor az Andokban lehulló csapadék a Nazca vízgyűjtőbe megérkezik. (Forrás: Gyarmati, 194. o.)

a kondor

Alig hittem, hogy ott repültem a Nazca és Palpa vonalak felett, amikről egyébként ma is sok féle elképzelés létezik, hogyan készültek, kik építették és leginkább milyen céllal. Alattam pár száz méterre egyszer csak megpillantottam az első vonalat, majd egyiket a másik után: a kolibrit, a kardszárnyú delfint, a pókot, a majmot, a kifutópályának látszó vonalakat…

előtérben a pók, háttérben a spirál

Egy darabig fotózgattam, de végül letettem a gépet és csak tátottam a számat: szerettem volna, hogy ha örökre belevésődnének az emlékezetembe ezek a rajzolatok. 

A kolibri 96x66 méteres ábra és az egyik legismertebb geoglifa. A nazcák hite szerint a kolibrik voltak a küldöncök az emberek és az állatok isteneknek vélt kondorok között.
 

A fa a kilátóról látható néhány ábra egyike. Lehet, hogy a nazcák Kon, a vizek szárnyas istenének a tiszteletére készítették a vonalakat, ami megmagyarázná, hogy miért csak felülről láthatók. Innen látszik még a kéz is, illetve felülről a gyík is látszik (valamint a pánamerikai országút, ahogy kettészeli az ábrát). 

A majmot isteni lénynek tartották. Az ábrán csak négy ujja van, ami Maria Reiche szerint a napéjegyenlőséget jelenti. A majmot gyakran ábrázolták kerámiákon is.
 

Az első geoglifa, amit felfedeztek, a bálna volt, de valószínűleg, hogy egy kardszárnyú delfint ábrázol.
 

A többi képről IDE kattintva lehet még képeket nézegetni.

A 21. században fedezték fel a Palpa-vonalakat, amelyek elsősorban emberalakokat ábrázolnak. A sivatagban rajzokat nem a nazcák kezdek készíteni. Őket megelőzte a paracas kultúra (i.e. 800-200), akik egy kicsit más stílusban készítették rajzaikat. Nazcától északnyugatra, Palpa mellett találhatók ilyen rajzok, ezért Palpa-vonalaknak nevezik őket. 

Régészek egy csoportja 2005-ben méretes ember- és állatábrázolásokra bukkant a térségben, melyeket - az előzőekben tárgyalt alakzatokkal együtt - az i.e. 700 és 100 között ezen a helyen virágzó Paracas-kultúra alkotásainak tartanak. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a felfedezett figurák egyike feltűnő hasonlóságot mutat a korabeli indiánok főistenével.

kolibri

"napfigyelő"

A Palpa-vonalak jóval régebbiek a Nazca-fennsíkon található ábráknál, állítják a kutatók.

pelikán

A kb. 1 órás repülés után a még különböző tárol gödröket láttunk a landolás előtt. Hatalmas élmény volt utazni a kiss Cessna gépen.

a gépünk

a terminál épülete

Cahuachi

Cahuachi hatalmas nazca szertartási központ, több mint 2000 éve élte virágkorát. Az épületegyüttes központi része a 30 méter magas piramis, de 40 másikat is kifaragtak. A piramisok köré erős agyagtégla falakat építettek. A piramisokban mintegy 5000 sírt azonosítottak, amelyeket sajnos többször is kifosztottak.

Egyet feltártak, és eredeti állapotában hagytak meg, két másikat pedig újjáépítettek. Ma ezeket lehet megnézni. A többi piramis leginkább egy szabályos alakú, magas kupacnak tűnik.

A régészek szerint Cahuachi a papok lakhelye volt, akik a nyilvános szertartásokat vezették és áldozatokat mutattak be az isteneknek a vízért.

Chauchilla temető

Chauchilla temetője tele van chincha időszakból (1000-1400) származó sírokkal. Több ezer sírt találtak, amelyekbe a holttesteket, a múmiákat elhelyezték. A sírokban a múmiákat gondosan elhelyezték, amelyek fehér arcúak, hosszú, gubancos hajúak, beburkolva és guggoló pózban helyezték örök nyugalomra. A múmiákat a sóban és a nitrátokban gazdag száraz homok tartósította, de kihantolás után a csontok kifehéredtek. 

Cantalloc-vízvezeték

A területen a folyók nagy része nem érik el a tengerpartot, mivel elszivárognak a talajban. Ezt a vizet gyűjtötték össze a nazcák a vízgyűjtőkben ás tették megművelhetővé az amúgy sivatagos területet. A csatornába szellőzőket építettek, amelyek lefelé mennek spirál alakzatban. 

A programok után még megálltunk egy kerámia készítő műhelynél. Az úr elmesélte, hogy a nagyapja nagyon sok időt töltött azzal, hogy a nazcák hogyan készítették kerámiáikat. Állítólag még ma is azt a technikát alkalmazzák, amit pár száz évvel ezelőtt. Megmutatta a festékek készítéséhez használt anyagokat is. 

A másikon műhelyben korabeli technikával állítják elő a különböző textileket: pl. szőnyegeket, ruhákat. Érdekes volt látni, hogy pl. hogyan állították elő a nazcák a különböző színeket, vagy az ékszereket.

A sorozat további cikkei: 

Hogyan szervezzünk meg egy perui utat? 

Lima

Peru déli síksága: Hacienda San José, Ballestas-szigetek, Paracas Nemzeti Park, Huachina oázis

 

Kövesd az Alitraveling blogot a Facebook oldalán is, hogy még több utazással és utazás

életérzéssel kapcsolatos információról értesülj első kézből!  

Az Alitraveling blog már az Instagramon is aktív!