Kezdjük az elején, amit eddig az orosz vasúttal kapcsolatban feltettek: biztonságos. Szerintem sokkal biztonságosabb, mint a magyar vasút. Köszönhetően annak, hogy a nagyobb távolsági vonatokon csak egy ajtón lehet felszállni, ahol a jegyet ellenőrzik. Ezen felül névre szóló (még az útlevél száma is rajta van). Ezáltal pontosan tudni, hogy kik utaznak a vonaton.
Nah de vágjunk bele. Kezdjük a jegyvásárlásnál. Az orosz vasút (RZD) honlapja nagyon jól fel van építve. Légitársaságokhoz hasonlóan kiválasztható, hogy hol akar ülni, feküdni az ember. A jegyet PDF-ben küldi meg a rendszer, amit csak ki kell nyomtatni és már fel is lehet vele szállni. Indulás előtt 3 hónappal lehet megvenni a jegyet: ha tudjuk az időpontot, érdemes minél hamarabb megvenni, mert sávos rendszer van: minél később vesszük, annál drágább lesz. Tapasztalat, hogy rögtön a legelején a legolcsóbb a jegy.
A rendszer mutatja, hogy melyik kocsiban hány hely áll még rendelkezésre, és hogy mely ágyak szabadak még.
Ha pedig kiválasztottuk, hogy hol szeretnénk aludni - a példában a Moszkva - Vlagyivosztok távra kerestem rá - adhatjuk meg az adatainkat. 20 perc áll rendelkezésre, hogy végigvigyük a foglalást. A piktogramok mutatják, hogy az adott kocsi milyen felszereltségű; pl. kisállat szállítható-e vagy sem, vagy van.-e klíma vagy sincs.
Jegyet venni az állomásokon is lehet: kétféle képen. Egyrészt a pénztárostól, másrészt meg automatából. Érdemes előre kinézni az RZD oldalán, hogy honnan hová, mikor, milyen típusú jegyet szeretnénk venni, és ezt átnyújtani, különben hallgathatjuk a kérdéseket oroszul… Angolul tudnak a gépek, de a közelben áll egy alkalmazott, aki segít. A legérdekesebb, hogy hiába a tökéletes felépítés, a városok neveit csak ciril betűkkel lehetett beírni. Itt is kiválasztható, hogy hol akarunk aludni, milyen osztályon, kérünk-e ágyneműt, majd a végén bankkártyás fizetés.
Az orosz vonatjegy meglehetősen sok információt tartalmaz. Álljon itt egy kép az RZD oldaláról, ahol szépen megmutatják, hogy melyik sor mit jelent.
- Vonat száma
- Indulás időpontja: hónap/nap
- Indulási idő
- A kocsi száma és osztálya:
- П - ágy egy kocsiban ("platzkart vagon")
- К – ágy egy négy ágyas kocsiban ("mjagkji vagon")
- Л - első osztályú kocsi ("SV vagon")
- A platzkart költsége
- A platzkart feletti összeg
- A jegyen utazó emberek száma
- Az utas neme
- Honnan / Hová
- Ágy száma
- Útlevél száma és név
- A jegyár teljes költsége
- Adó- és szolgáltatási díj
- Érkezés dátuma
- Érkezési idő
Ez pedig egy elektronikus jegy:
Így juthatunk orosz vonatjegyhez. Lehet ezzel kellett volna kezdeni –, hogy milyen osztályok is vannak –, de én most térek ki rá. Ha meg van a jegy, irány a vonat. Négyféle osztály közül választhatunk: első, másod, harmad és negyed.
Első osztályon nem utaztam, és nem is tervezem, így erről sajnos nem tudok nyilatkozni, hogy milyen lehet.
A másodosztályon picivel több a tér és nincs annyira zsúfoltság, mint a harmadon, mert csak 4 ágy van egy fülkében. Azonban a harmadhoz képest legalább 2-3x annyiba kerül. Szerencse kell, hogy épp milyen típusú kocsit, vonatot fogunk ki. Volt olyan szakasz, amelyiken volt klíma, így ott elviselhető volt az időjárás, de volt amelyiken nem. Ott csak dőlt az emberről az izzadság. 
Harmad osztály – avagy a „marhavagon”. Ahol én is a legtöbbször utaztam. Nah nem, mint marha. A jelző arra utal, hogy itt egyben van a teljes kocsi, nincsenek szeparálva a helyek, és kevesebb a személyes tér is. Potom 52 ágy zsúfolódik össze. A legtöbb orosz itt utazik. Viszonylag kényelmes, én eddig mindig tudtam aludni. Sőt, rá kellett jönnöm, hogy felül jobb, mint alul. Ugyanis etikett még itt is van. 
Éjszaka ki-ki a saját ágyában alszik, de nappal a fenti lejöhet, és lent ülhet – ugyanis akármilyen alacsony termetű is az ember, nem tud felülni odafent.. Illik megengedni. Így ha valaki aludni akar, el kell tűrnie, hogy a másik ott ül. (Ez családoknál, egy közösségbe tartozóknál nem probléma, de idegeneknél már lehet, hogy az). Ha pedig fenti ágyat kap az ember, akkor bármikor lemehet, de ugyanakkor bármikor fel is.
Az egyik oldalon négy ágy található, a másikon kettő. A kettes ágyaknál az alsókból két ülést és egy asztalt lehet kreálni, amit estére ággyá lehet alakítani. Ezek szerintem a legrosszabb helyek, mert ha nagyobb valaki, aki nem tudja lelógatni a lábát, mert korlátozott a hely.
Negyed osztályon mindössze egyszer utaztam. Ezek főleg helyi járatok. A magyar Bzmot-hoz hasonlít, annyi különbséggel, hogy itt 2x3 ülés van egymás mellett.
Ezeken felül pedig áll a nagy sebességű vonat, mely a következő szakaszokon közlekedik. Helsinki – Szentpétervár; és Szentpétervár – Moszkva – Nyizsnyij Novgorod. Ez a nyugat-európai vasúthoz hasonló, több mint 200 km/h-s sebességre képes. Én korábban a Moszkva – Vladimir utat tettem meg ezzel. Mikor megvettem a jegyet, nem tudtam, hogy ezzel utazok majd.
Az egyik legkülönlegesebb vont a Szizram-Szamara vonaton volt: 14 kocsiból álló emeletes kocsik voltak. Látszott rajta, hogy nagyon új volt. Egy fülkében 4 ágy volt alul is és felül is; viszont nagyon picik. A normál vonatokon is szűk a felső hely, nem hogy itt. Mindenesetre jól nézett ki.
Fentebb írtam, a beszállásnál már nézik a jegyet. A vonatkísérőknek nagy szerepük van. Minden kocsihoz tartozik egy, de inkább kettő, akik váltott műszakban dolgoznak. Ők felelnek a tisztaságért. (Olyan szinten megy ez, hogy mikor a vonat megérkezik egy állomásra, még a kapaszkodó korlátot is áttörlik). Itt lehetetlen öngyilkosnak lenni, mert a kalauz bezárja az ajtót, és csak ha megáll a vonat, akkor nyitja ki legközelebb. Indulás után kiosztják az ágyneműket, de ugyanakkor ébresztenek is, amikor a te állomásod következik. Így lehetetlen rajta maradni. Kb.1 órával az érkezés előtt keltenek, hogy legyen idő összepakolni.
A vonaton amúgy forró víz is rendelkezésre áll. Ez kell is, hiszen az oroszok a vonaton mindig esznek. Nem utaztam úgy, hogy ne lett volna kipakolva legalább több napra elegendő étel-ital (igaz, lehet, hogy tényleg több napig vannak rajta). Mindig megkínálják a szomszédot; ez is hozzá tartozik az etiketthez. Én is adtam az enyémből, cserébe ők is adtak; annak ellenére, hogy közös nyelvet nem beszéltünk.
Mindegyik osztályra jellemző, hogy minden utasnak jár egy párna és egy – szerintem – puha matrac, amit leterít az ágyára. Felszállás után jön a kalauz és szétosztja az új felszállóknak a zacskóba becsomagolt lepedőket, a párnahuzatot és egy kis törölközőt. A legfelső tárolón pléd is van, de nyáron felesleges, és ahogy olvasom télen is, mert akkor is meleg van a vonaton. A ablakokat csak épp hogy ki lehet nyitni, de ha meg ki van nyitva, akkor esélyes, hogy beveri az ember a fejét. A nagy ablakok nem nyithatók, de ez is típustól függ.
Nekem nagy szerencsém, hogy minden körülmény között tudok aludni, így sem a meleg, sem a lábszag nem zavart. Az ételek már annál inkább: az oroszok imádnak enni. Alighogy felszállnak, máris az asztalra került minden földi jó: sör, vodka, kaviár, felvágott. Mivel külföldi voltam, majdnem minden alkalommal megkínáltak belőle, együtt kellett innom a vodkát velük :)
Érdekességek
Pár érdekes dolgot szeretnék kiemelni.
- Az egyik, hogy az orosz vasút a moszkvai időt használja. Mivel a vasút összességében 7 időzónán halad keresztül Moszkvától Vlagyivosztokig, így az egyszerűség kedvéért ebben számolnak. Így, ha nem Moszkva vagy környékén él az ember, hozzá kell adni azt a plusz időeltolódást, amennyivel az adott település előrébb van Moszkvától. Szerencsére saját bőrömön ezt nem tapasztaltam meg, nem késtem le emiatt vonatot – többen felhívták a figyelmem erre.
- A nagyobb városokban megáll a vonat 30 vagy akár 50 percre is. Ilyenkor le lehet szállni, főleg cigizni és vásárolni. Az árusok odajönnek a leszálló utasokhoz, friss ételeket kínálva: sült halat, burgonyával vagy káposztával töltött pirogot.
- A kalauz naponta legalább naponta kétszer beöltözik takarítónéninek. Felveszi a köpenyét, fogja a seprűjét és egy flakont, amiből vizet locsolva a padlóra szedi össze a seprűvel a piszkot, majd fel is moss a teljes kocsit.
- 45 perccel az úti célra érkezés előtt ébreszt a kalauz. Minden alkalommal szól az utasnak, ha lassan le kell szállnia. Az utolsó simítás: ágynemű lehúzása és visszaszolgáltatása, majd a matrac összecsavarása a párnával együtt.
Kövesd az Alitraveling blogot a Facebook oldalán is, hogy még több utazással és utazás életérzéssel kapcsolatos információról értesülj első kézből!
Az Alitraveling blog már az Instagramon is aktív!
Az út előzményei:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
