Alitraveling

2011. június 10-én Kazahsztán fővárosa, Asztana nyerte el a 2017-es EXPO, vagyis a világkiállítás megrendezésének a jogát, ahol a téma a "jövő energiája" köré épült (Az előző EXPO-t 2015-ben Milánó rendezte, melyről itt olvashatsz, míg a következőt, 2020-ban, Dubai rendezi majd).  A témák közül néhány fontosabb a globális felmelegedés, a vízellátás, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség védelme és az energiabiztonság volt. Mivel az esemény 3 hónapig tartott (június 10 - szeptember 10), és ezalatt az időszak alatt három fő kérdésre összpontosított a kiállítás; az élő energiahatékonyság, az energia mindenki számára és a CO2-kibocsátás csökkentése. 

Az Expon több mint 100 ország képviseltette magát, amelyeknek a pavilonjai is e témára építették fel és alakították ki a pavilonjaik tematikáit. Az egyes országok pavilonjairól feleslegesnek tartom, hogy részletesebben írjak, mert mindegyik erre épült. 2 érdekesebb pavilon volt: a kazah pavilon, valamint a különböző tematikus pavilonok. Négy különböző épületben a tematikus pavilonok mutatták be a jövőbeli energia legjelentősebb fejlesztéseit.

1./ A jövő energiatakarékossága

A pavilon arra törekedett, hogy a látogatókat egyéni választásukra oktassa az energia hatékony és gazdaságos felhasználása érdekében. 

2./ Az energia mindenkié pavilon

Az energiapiacra, a globalizációra és az ezekhez kapcsolódó témákra vonatkozó megközelítéseket mutatta be.

3./ A jövő energia pavilonja

Az energiatakarékosságra és a hatékonyságra összpontosítva ez az épület bemutatta be a gyakorlati és a tudományos oldalát, hogy hogyan néz ki, épül fel egy intelligens, „okos” városok.

 4./ Az energia világa

Az energia világának épülete külön kilátást nyújt, és felsorolja a fenntarthatóbb energia megoldások és fejlesztések megoldásait. Ez a pavilon lehetővé tette, hogy a témát a tudományon keresztül vizsgálják meg az érdeklődök.

Az Expo középpontja a 8 emeletes gömbös pavilon, a Nur Alem, ami nem más, mint egy hatalmas multimédiás labda, amely Kazahsztán pavilonjaként és tudományos központként működik; bemutatókkal és kirakatokkal minden emeleten. Emellett egy mesés építészeti kihívás, mert jobban hasonlít egy plazára, amelyből remek kilátást nyílik a városra. A gömb lényegében egy teljes miniatűr expo – expo az expóban –, és új mérföldkőnek számít a már meglévő asztanai városképében. 

Ez a világ legnagyobb gömbölyű épülete (80 m átmérőjű). 5000 m2-es épület a „jövő energiája" elképzelését interaktív képekkel mutatja be Kazahsztán földrajzi és kulturális hagyományain keresztül. Kazahsztán tudományos erőfeszítéseit az energia területén részletesen bemutatták, a projektek interaktív megjelenítésével, a zöld programoktól kezdve a legújabb termo-nukleáris fúziós fejlesztésekig. 

Az "utazás" a legfelső emeletén kezdődik, ahova futurisztikus felvonón lehet feljutni, és ahol lélegzetelállító kilátást nyílik a modern városra, Asztanára és a sztyeppére. A Nur Alem csúcsán, a jövő városa az „Astana Smart City" -ből kiderül, hogy hogyan képzeli el Kazahsztán az innovációra és az önellátásra épülő fenntartható fejlődést.

Ezután az egyes emeleteken ismertetett különböző típusú energiákkal lehetett megismerkedni, pl. az űr energiával.
 

A napenergia állt a következő emelet középpontjában, ahol a felnőttek és a gyerekek egyaránt megtapasztalhatják a napból származó energia megragadásának és felhasználásának különböző módjait, kezdve az ősi civilizációktól kezdve a napelemek által működtetett modern járművekig.
 

A mitológiától kezdve a legmodernebb vitorlásokig: ez adta a témáját a szélenergiának az ötödik emeleten, ahol egy szélcsatornában is lehetett pl. futni.
 

A negyedik emelet a szerves anyagoknak, elsősorban a biomassza, mint energiapotenciál bemutatásának szentelték. Valódi növényeket és gabonákat termesztenek, és élőben magyarázták a bioenergiai technikákat egy digitális laboratóriumban, miközben játékos, érintésmentes mozgásérzékelő interaktív kijelzők lehetővé tették, hogy többet megtudjunkk a növényi életről.
 

A kinetikus energiát a harmadik emeleten történelmi modellekkel, statikus kerékpárokkal, és egy interaktív tánctérrel mutatták be. Megdöbbentő akrobatikus show zárta le ezt a szintet.
 

A víz által termelt energia a állt a következő emelet középpontjában, amely a vízenergia és az árapály teljesítményét mutatta be, így a lehetőséget kaptunk arra, hogy saját gátrendszereket hozzunk létre, amelyek kölcsönhatásba léptek a modern víz turbinákkal.
 

Mindegyik pavilonnál voltak különböző koncertek, előadások, és a legtöbb interaktív volt.

A japán pavilon pl. egy multimédiás bemutatóval magyarázta el, hogy Japán miért függ kevésbé az olajtól és az atomerőműtől a gazdasági felfordulás és a szökőár okozta károk miatt. A Koreai Köztársaság pavilonja kiváló animációs filmeket mutatott be, hogy Korea hogyan hasznosítja a jövő energiáját.

Az EXPO-nak nagyon jó volta hangulata. A pavilonok között különböző felvonulások voltak; és az egyes országok, illetve földrészek is az adott kontinensre jellemző zenei kultúrát mutatott be. 

Az orosz pavilonban nagy hangsúlyt fektettek az atomenergiára. Egy hajóba építhető mobil atomerőmű makettjét is bemutatták, ahogy az Északi-tengert járva a különböző kikötőkben megállva elektromos árammal látja el a városokat. Az egyik legnagyobb sor a német pavilon előtt volt; kb. 30-40 percet kellett volna várni a bejutásra, amit mi nem vártunk ki. 

A távol-keleti országok többsége is a megújuló energiákra fektette a fő hangsúlyt, illetve az energiatakarékosság és az energiahatékonyság fontosságára. Valamint az ezekhez tartozó minél korszerűbb megoldások használatára hívták fel a figyelmet. 

A magyar pavilon

A magyar pavilon a napenergiára összpontosult, mint az örök energiaforrásra, valamint az élet fájára, amely szimbolizálja az energiát hatékonyan felhasználó növényt és a tökéletes működési mechanizmust. A növény a Napból érkező energiát használja fel. Ez az egyetlen olyan szervezet a Földön, amely képes tökéletesen feldolgozni és tárolni ezt a kimeríthetetlen energiát. A növényi energia önmagában a legtisztább energia, az élet forrása; életet teremthet egy élettelen környezetből és megtisztítja az életünk által a környezetszennyezéssel alkalmatlan környezetet.
 

Az életfa próbálta meg felhívni a figyelmet erre a tökéletes és imitálható folyamatra, a mesterséges fotoszintézis szerves felépítésére. Az élet fája és környezete a pavilonban szimbolizálja és bemutatja ezt a csodálatos természetvédelmi folyamatot, nyolc különböző témában, mint pl. mesterséges fotoszintézis, energia, energiaüzem, emberi energia, vagy a szellemi energia szimbóluma.

Az Életfa ugyanis az egyik legősibb szent szimbólum a magyar nép számára: a fa lombkoronája szimbolizálja az égi formát - a jövőt, a fa gyökere pedig megtestesíti az alvilágot és a múltat, míg a törzs hídként szolgál a kettő között, jelképezi a földi, látható világot. Az Élet Fája jelen van mind a magyar, mind a kazah mitológiában, mind a népi kultúrában, ami azt jelenti, hogy lelki szempontból alkalmas a kazah és a magyar nép összekapcsolására – állt a magyar pavilon leírásában.

Nem utolsó sorban pedig a MOL Bubi is helyet kapott a pavilonban egy teljes, 4 biciklivel rendelkező, állomással, amellyel a városi közlekedés környezetbarát alternatív megoldását mutatják be.

Összességében egyértelmű volt, hogy Földünk nagyobbik részén a megújuló energiákat vélik a jövő energiájának, a minél tisztább, minél kevesebb káros anyag kibocsátással rendelkező megoldások felé nyitnak, amelyek a környezettudatosság jegyében valósíthatóak meg, és igyekeznek energiahatékony illetve energiatakarékos megoldásokat választani.