Alitraveling

Shimkent Kazahsztán harmadik legnagyobb városa Almati és Asztana után és közel 650.000-en lakják a dél-közép kazah várost. Közel egy órás késéssel indult Almatiból a gépünk, így bőven éjfél után értünk a szállásra.

A város központi részén ugyanazok a fákkal szegélyezett utcák és pasztell színű, négyemeletes, óntetős, kommunista korszak épületei jellemzőek, amelyek az egész régióban gyakoriak. Az új, füves park és műemlékei a város központjában helyezkednek el.

Shimkentbe csak azért jöttünk, hogy innen tegyünk egy napos kirándulásokat a környékbeli teleülésekre: Turkesztánba, Sauranba és Sayramba. 

Turkesztán

Turkesztán nem a legismertebb kazah város, amelynek a neve könnyen összetéveszthető Türkmenisztánnal. Századokkal ezelőtt létezett egy olyan régió, amelynek határai a mai Türkmenisztán határához van közel, és amit Turkesztánnak hívtak.

Turkesztán Kazahsztán kevés történelminek mondható városa közül az egyik. A 4. századtól lakott és a Selyemúton fontos szerepe volt. Ma a legtöbben egyértelműen Hodzsa Ahmed Yaszavi mauzóleuma miatt keresik fel a várost, amely egész Közép-Ázsia legnagyobb ilyen jellegű építménye. A szovjet időkben gondolom a templomokhoz hasonlóan krumpliraktárnak használták, de ma már a török kormány nem kis segítségével nagyon szépen rendbe hozták az épületet.

Az ókori Yasy (Turkesztán ősi neve) egyik fontos kereskedelmi központja volt a Selyemútnak, az Európa és Kína közötti kereskedelmi útvonalnak. Turkesztánt több mint 1500 évvel ezelőtt alapították. A Yasy néven ismert Turkesztán a kazah kultúra történelmi központja.

A turkesztáni Hodzsa Ahmed Yaszavi Mauzóleum a közép-ázsiai muzulmánok fontos zarándokhelye. Hodzsa Ahmed Yaszavi 1103-ban született, vallási vezető és költő volt.

Turkesztánban nőtt fel Yaszavi, a misztikus költő, aki az „első nagy muzulmán szent ember" volt. Timur (más néven Tamerlane) elrendelte a Hodzsa Ahmed Yaszavi mauzóleum építését több mint kétszáz évvel a vallási vezető halála után. A költő hírnevét annak köszönhette, hogy török nyelven írt és prédikált.

A Yaszavi által létrehozott teológiai iskola vonzotta a tudás iránti vágyat, mind a szomszédos városokból, mind pedig a kazahsztáni sztyeppékből. A város a felvilágosodás legjelentősebb központja lett Kazahsztánban. A nagy Yaszavi sírján kialakított emlék-komplexum Közép-Ázsia egyik leglátogatottabb helyévé vált, mely „második Mekkának” is neveznek. Sajnálatos módon soha nem fejeződött be az építése, amikor a Timur 1405-ben meghalt, de továbbra fontos nagy zarándokhely maradt.

A hatalmas épület magassága, amely számos történelmi katasztrófáról tudna tanúskodni, kb. 40 méter magas. Több mint 30 szobája és csarnoka van. Elegáns díszítés, mintás mennyezeti boltívek és színes majolika mozaik lenyűgöző látványt nyújtanak. A panteont gyöngyszeme a Tay Kazan, a legnagyobb öntvénytál az egész muszlim keleten. A legendák szerint a csészét hét ritka nemesfém ötvözetéből öntötték Karnak faluban, 25 km-re Turkesztán városától. (Sajnos bent nem lehetett fotózni, így ez a két kép az internetről van). 

forrás: innen

forrás: innen

A mauzóleumon kívül a kék és fehér csempézett falak tükröződtek a napsütésben. Turkesztán történelmi és kulturális emlékei magában foglalja a nekropoliszokat, más mauzóleumokat (15-17. század), a Dzhuma mecsetet (19. század), a Hilvet „fél-földalatti” mecsetet (12. sz.), a Péntek mecsetet (14. század), a fürdőházat (17-19.sz.) és az eredeti, 19. században épült várfalat (18. század).
 

Rabigha-Sultan Begum mauzóleuma

Ez a kis épület téglákkal díszített kupolával valójában a 15. századi, de sajnos ma már csak másolat van kiállítva. Rabigha-Sultan Begum Timur unokája, akinek férje, Abylkayyr Khan, az akkor nomád üzbégek 15. századi vezetője. 

Péntek mecset

Ez a 19. századi mecset egy fából készült minbárt és néhány olyan vallási tárgyat mutat be, amelyek az építkezés idejéből származnak. A dzsámi előtt levő fal és a sarokban lévő fából készült oszlopok állítólag Yaszavitól származnak.

A fürdő jó állapotban megmaradt, érdekes volt szétnézni itt is. 

Sajnos a várfalból ma már nem sok maradt, a legfontosabb része, a kapu maradt csak meg.

A félig föld alá épített Hilvet mecset is megér egy látogatást, ahol Yaszafi az élete nagy részét élte. 

Szauran

Turkesztántól északnyugatra áll Szauran, vagy Savran ahogy néha írták, mely a Syr Darya folyón épült. Ahogy beléptünk a romvárosba, érződött, hogy különleges helyen vagyunk.

A kör alakú erőd nagy részét az idő múlása sújtotta ugyan, de számos szakaszon még több méter magas, erős fal található. Az erődön belül egy elhagyatott falu romjai is felelhetők.

Szauran a mongol fehér horda fővárosa volt a 14. században. A 16. századi írók pedig két magas minaretről, kiépített vízellátó rendszerről, kellemes és vidám városként jellemezték Szaurant. A falakon kívül még néhány bástya és kapu maradványai lelhetők fel, amelyeken nem fogott ki az idő vas foga.

Turkesztán és Szauran felfedezése valódi élmény volt a kazah utazás alatt. A timuri építészet maradványai – bár nem olyan félelmetesek, mint az Üzbegisztánban találhatóak –, ennek ellenére szenzációs élmény volt.

Turkesztánból busszal mentünk vissza Shimkentbe, majd másnap délelőtt Szajramban tettünk egy rövid kirándulást; mielőtt Asztanába repültünk volna. 

Szajram

Mindössze tíz kilométerre Shimkent városától, ahova zsúfolt mashrutkával mentünk. A mini busz időről időre megállt, néha felvett valakit, és néha leszállt valaki

A központi kereszteződés és a bazár Sayramban annyira zsúfolt és kaotikus, mint ahogyan a helye sugallhatja. A mészárosokból származó húsokat vásárló idős emberek tömegei és a dvd-t böngésző fiatalok töltötték be a keskeny járdákat, ahogy az autók minden irányban haladtak a kereszteződésben. Az ősi látnivalók és mauzóleumok gyűjteménye rövid sétára találhatóak a mashrutka állomástól.

A 10. századi Kudira minaret a középső kereszteződéstől keletre fekszik, egy iskola hátsó udvarán. A minaret szép állapotban megmaradt, és a kis toronyba fel lehet mászni a lehetetlenül keskeny lépcsőn keresztül. A minaret mellett, egy óntető borítással ellátott kis ásatás is van.

Helyi idegenvezetőnk szerint az ásatáson feltárt alagutakat a király használta menekülő útvonalra, abban az esetben, ha megtámadják a várost. Bár mi ezt kétkedve fogadtuk, hogy akkora lett volna, hogy lóval is elférnek benne. (Főleg azután, hogy szerinte a torony 500 méter magas volt, csak összement).

Karashash-Ana mauzóleum a bazár nyugati részén található és Akhmed Yaszavi anyjának temetkezési helyét jelöli.

Mellette egy iskola is található, amelynek az imaterme eszméletlenül szép.  

A Mirali Bobo Mauzóleum egy kicsi, árnyas temető koronázó darabja, amely egy 10. századi iszlám tudós temetkezési helye.

Talán a legszembetűnőbb Szajram mauzóleumai közül, a három dombra épült Abd al Aziz-Baba mauzóleum, mely szintén egy temetőben van és Abd al Aziz-Baba temetkezési helyét jelöli a 8. század óta.
 

Szajramban egy helyi tizenéves vezetett minket körbe. Szinte hihetetlen volt, hogy 15 éves létére 5 nyelven beszelt. Elmentünk a nagypapa házába, illetve. megmutatta a szülei ruhás botját is, hogy milyen a helyi divat.

Almati és környékének a látnivalóiról ezen a linken olvashatsz

az Altyn Emel Nemzeti Parkhoz pedig kattints erre