Alitraveling

Megérkezés

A vízumról már korábban írtam a bevezető posztban. (Az ITT érhető el. Azóta annyi a változás, hogy 2014. augusztus 1-től magyar állampolgároknak sem kell vízum az országba. Egyszerűsödött a bejutás. Az aktuális információk ITT tekinthetők meg).

A repülőtér 20 km-re van a várostól. Mivel Irkutszkból éjjel érkezett az Aero Mongolia Fokker 50-ese, így a hosteltől előre rendeltem egy transzfert. Nem volt kedvem éjnek idején a taxisokkal szenvedni. A határon gond nélkül beléptem. Semmi probléma nem volt. Nem volt ott időben, de pár perc várakozás után megérkezett.

Ahogy beljebb haladtunk, egyre kevesebb volt a jurta és egyre több a ház. A lakóépületek a legrondább magyar lakótelepeket idézték, csak az út menti óriásplakátok hoztak némi színt a városképbe. hulla fáradtan dőltem be az ágyba.

Ulánbátor

Első ulánbátori napomon a legfontosabb feladat az volt, hogy megszervezzem a mongol tartózkodást. Elképzelésem volt, hogy merre menjek, vagy mi érdekel, de ezt csak helyben lehetett kivitelezni. Mongólia hatalmas ország, az infrastruktúra elég gyér, így egyénileg bebarangolni az országot szinte lehetetlen. Olcsóbb és egyszerűbb, ha egy helyi céggel fedezzük fel azt a részt, ami minket érdekel. Mivel már másnap indulni szerettem volna, így sok választásom nem volt. A Góbi-sivatag érdekelt, erre fizettem be egy 8 napos útra. A túra minden költséget tartalmazott; alatta már alig kellett valamire is költeni.

A nap hátralevő részét a városban töltöttem. A hostel közel van Ulánbátor hatalmas főteréhez, a Dzsingisz kán térhez, ahol a Szühebátor lovas szobra (a mongol függetlenség egyik legnagyobb vezetője volt) is található. A tér északi részén látható a Parlament épülete, amely kínai tervek és minta alapján épült az 1950-es években. Az épület közepén helyezkedik el Dzsingisz kán hatalmas szobra, melyet 2006-ban helyeztek el; a kán trónra lépésének 800. évfordulójának alkalmából. Az épület látogatható, de csak az alsó szinten kialakított mini múzeum, mely Mongólia történetét mutatja be.

A teret több szebb, központi épület veszi körbe. Itt található a Központi Kulturális Palota, mely magába foglal több kiállítótermet, színháztörténeti múzeumot, koncerttermet, valamint irodahelységeknek ad otthont. A tértől délre található a Főposta épülete, amely sárga színben pompázik; a tornyán óra mutatja az időt. A tér déli részét egy gyönyörű park zárja le.

A tér északi részén áll a Mongol Történeti Múzeum. Három szinten mutatja be Mongólia történelmét. Az alsón a korai emlékek találhatók. A paleolit korszakig nyúlik vissza a bemutatás. Ezt elhagyva a nomád népek anyagi kultúrájának bemutatása következik: a hunoktól egészen a kitajokig (10-12. sz.). A második szinten Mongólia népképviseleteit bemutató kiállítást rendeztek be (férfi-női viselet, ékszerek, és egyéb kiegészítők). A harmadik szinten a mongol birodalom történetét mutatják be a legújabb korig.

Innen a Csojdzsin Lamin Templomhoz mentem még el. Az kolostor együttest az utolsó mongol egyházfő öccse építette az 1900-as évek elején. 1936-ig működött. Sajnos felújítás miatt zárva van.

Érdekes lehetett volna belülről is megnézni a Politikai Áldozatok Múzeumát, mely egy faépületben kapott helyet. Sajnos ezt is zárva találtam.

A Házassági Palota a házasságkötések színhelye. A legtöbb esküvő itt történik. Szerencsés voltam, mert pont volt egy esküvő, így egy rövid pillantást tudtam arra vetni, hogy milyen egy mongol esküvő. Díszes ruhákba öltöztek; ápolták a hagyományokat.

Innen a hostelbe mentem vissza. Útközbe még beszereztem egy új papucsot, illetve vettem pár dolgot az útra. Megismerkedtem a szobatársakkal, majd pihentem egyet. (UB hátralevő nevezetességeit majd ha visszajöttem a túráról, akkor terveztem megnézni). 

Este még elugrottam a közértbe palackos vízért és meglepve fedeztem fel a magyar feliratos Tibi csokit az édességek között.

Sajnos a Természettudományi Múzeum felújítás miatt szintén zárva.

A városban több sörfőzde található. Dzsingisz kánról több féle sör van elnevezve. A Dzsingisz sör a legnépszerűbb. A gyárat felkerestem alátétek szempontjából. Nagyon rendesek voltak; a sör mellé rengeteget adtak. 

Mongólia vallása buddhista. Az egyik legnagyobb, még ma is működő kolostor a város nyugati részén helyezkedik el. A Gandantegcsilin kolostor egy dombon helyezkedik el. Az első szentélyt még 1809-ben emelték. Az épületek többsége kínai stílusban épült. A legtöbbet az 1990-es években újjáépítették (az oroszok a 30-as években a komplexum 90%-át lerombolták). A központi templom a Gyémántjogarú Buddha szentélye. Benne egy 26 m magas aranyozott buddha szobor található. Ezen felül imahely, könyvtár és több kisebb szentély is található a komplexumban.

A kolostorhoz felvezető úton rengeteg kisebb-nagyobb buddhista templom található még. Ide elsősorban imádkozni, felolvasásra járnak az emberek. Az egyikbe megengedték, hogy bekukkantsak. Érdekes volt élőben látni a kántálást, ahogy az imaszövegeket felolvasták. 

Nem a buddhizmushoz tartozik, de érdekesség, hogy UB-ben találhaó egy sámán központ. Igazi sámánokkal működik. Nem turista látványosság, így sajnos én nem beszélhettem velük, de körbenézhettem. (A következő posztban szó lesz a sámánizmusról. Az út során volt szerencsénk egy igazi sámánnal találkozni). 

A Központi Áruház Ulánbátor egyik legnagyobb bevásárló áruháza. Hat emeletes, és szinte minden kapható. A szuvenír részleg bőséges. 

Az épülettel szemben van a Beatles-tér. Nevét onnan kapta, hogy a 70-es években a fiatalok itt énekelték a nagy Beatles slágereket. Ennek emlékére szobrot is állítottak a 4 tagnak, valamint egy gitárosnak.

Összességében Ulánbátor érdekes város. A központja egy modern városképet mutat, de ha egy picivel kintebb megyünk, egyből a tradíciókba botlunk: működő buddhista kolostorok, és jurták. A modernség abban jelenik meg, hogy az európai luxustermékek ugyanúgy képviseltetik magukat, mint bárhol másutt a világban.

Nem tapasztaltam meg, de több leírás szerint is a föld leghidegebb fővárosa. Telente az átlag hőmérséklet -40ºC.