A legtöbb ember szerintem azt se tudja, hogy eszik-e vagy isszák. Pedig ez egy létező település a transz-szibériai vasút 1536. km-nél, az utolsó európai város, ahol a vonat megáll. A következő állomás már az Urál túloldalán helyezkedik el.
A város a két regionális központ, Perm és Yekaterinburg között helyezkedik el; picit közelebb Permhez. Én Permből érkeztem ebbe a festői kis városkába, mely a Sylva folyó partján terül el. Itt is a kanapékeresőn keresztül szereztem szállást és idegenvezetést. Alexandrrel az állomáson; az itteni Lenin szobornál beszéltük meg a találkozást. Az eltéveszthetetlen. Nagy mázlim volt vele ismét.
Először egy olyan helyre vitt el, ahova az átlag turista nem megy el. (Na jó, az átlag még Kungurba sem jön). Az Ermark-kövek volt az úti célunk. A várostól 10 km-re fekszik, és offroad út vezet odáig; mi egy új típusú Opel Astrával vágtunk neki.
Lenyűgöző látvány volt. Felmásztunk az egyik tetejére… és a táj… a kép szerintem magért beszél...
Innen a cseppkőbarlanghoz mentünk, ami a város fő látványossága. Én is emiatt jöttem. Az Ural és a tajga találkozásánál, ahol kisebb dombok vannak, el se hinnénk, hogy alatta 5 km hosszú cseppkőbarlang-rendszer húzódik. Mivel csak minden páros órában kis csoportokban bemenni, szerencse kell, hogy bekerüljön az ember. Egy csoport 20 fős, és nem lehet online előre foglalni sem. A 2 órási csoportba sikerült 500 rubelért jegyet váltani.
Mivel majd 2 óra még volt addig, így Alexandr addig körbevitt a városban. Megmutatta a 2 legszebb templomot, majd a barlangok tetejére hajtottunk fel, ahonnan remek panoráma kilátás nyílt a városra. Alattunk pedig több tíz méter mélyen a barlangok.
Ebéd, majd 1-2 szép épület és szuvenír megvásárlása után, a barlang felé vettük az irányt. Mivel a vezetés orosz nyelven zajlott, így sajnos sok mindent nem tudtam meg a barlangról, csak amennyit Alexandr néha lefordított. (Vele új zajlott amúgy is a kommunikáció, hogy lényegében a telefon fordító programját használtuk.
Nagyon picit tud angolul, én pedig még annyira se oroszul. De ettől függetlenül jól elvoltunk :D ) Kb. 5 km hosszú, ebből 1,2 km látogatható. Az ősi finn-ugorok feltehetően itt éltek. A barlangban több folyó, tó és cseppkövek találhatók. Baromi hideg volt. Kint 26C fok, bent pedig 0 körüli. Rengeteg szép formációt láttam még és az egész szépen meg volt világítva.
A túra után Alexandr kivitt az állomásra, majd a következő vonattal Yekaterinburg felé vettem az irányt.
Kungurban mindenképp érdemes elidőzni 2-3 órát, megér ennyit a város, én se bántam meg, hogy belevettem az útvonalba.