Alitraveling

Mivel a várakoztatásommal fél napot elveszítettünk, így újra kellett tervezni a programokat. Nagyjából folyamatosan azt az elveszített fél napot próbáltuk behozni.

A várost sokféleképpen nevezték már: Arany Város, Szent Város, Dávid király városa, vagy a Béke városa. Azonban a viszály városa is egyben. A zsidók számára a nemzeti és szellemi életük központja: az ókori Izrael megtestesülése; az a hely, ahová Ábrahám ment, hogy feláldozza Izsákot. A keresztényeknek ez az a város, ahol Jézus utolsó napjait töltötte; az Utolsó vacsora, a keresztre feszítés és a feltámadás helye; míg a muszlimok számra ez Al Kudsz (A Szentség), az a hely, ahol Mohamed a hagyományok szerint táltosával a mennybe emelkedett (Mekka és Medina után ez a harmadik legszentebb városuk). (A város történetéről ITT van bővebb infó) 

Első napunkon az óvárosi Jeruzsálemmel ismerkedtünk meg. A főváros három nagy világváros központja, így látnivaló bőven akad. Tele van múzeumokkal, bazárral, és kegyhelyekkel. Az Óváros zsidó, keresztény, örmény, és muszlim negyedre oszlik; mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége.

Mi a Jaffai kapun léptünk be. Rögtön a kapu után található a Dávid torony, mely a Citadellán helyezkedik el. Hatalmas területen helyezkedik el, mely Jeruzsálem és Izrael történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig.

A bazár innen veszi kezdetét. Mi is bele vetettük magunkat a labirintusba. A szűk utcákon árusok sokasága próbálta ránk sózni a termékeit. 

Ahogy beljebb haladtunk a sűrűbe, egyszer csak előttünk termet az evangélikus Megváltó-templom.

Azonban innen nem messze ráleltünk a Szent Sír-bazilikára. Általában minél becsesebb egy templom a zarándokok számára, annál pompásabb. A Szent Sír-bazilika méretei és bonyolultsága egyaránt lenyűgöző. A ma látató templomot a keresztesek építették a 12. században. Azonban az ő távozásuk után jelentősen kibővítették, átalakították. Napjainkban több vallási irányzat is osztozkodik a templomom. Mindegyiknek megvannak a saját kápolnái és oltárai. A bazilika az utolsó stációk helyszínei. (A templomot most is bejártuk, de este visszatértünk, amikor a stációkat követtük. Így a templom belsejéről később írok).

A bazár utcáin kanyarogtunk, amikor egy turistacsoportba botlottunk. Elkezdtük követni őket diszkrét távolságból – miután kiderült, hogy szombat révén nem mehetünk be a Sziklamecsetbe –, de amikor a csoport egy ház tetejére ment fel, hogy onnan rálásson a mecsetre, eléggé kiszúrtak minket. A látvány miatt megérte, de lefelé jövet elváltunk tőlük.

Kisebb keresgélés után a Siratófalnál voltunk. A Táblahegy lábánál lévő fal az egész zsidó világ legfontosabb helye. A Siratófal a második templom idejéből (Kr. e. 516 – Kr. u. 70) való támfal Jeruzsálemben. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását; a Nyugati Fal elnevezés pedig arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta. 

A Siratófal jelenleg a zsidó vallásgyakorlás számára hozzáférhető legszentebb hely, mivel egyrészt magára a Templom-hegyre való belépést a legtöbb rabbi tiltja, másrészt a hegy palesztin felügyelet alatt áll, amely ugyan zsidók belépését nem tiltja, a nem muszlim vallásos megnyilvánulást azonban igen.

Felette helyezkedik el a Templomhegy, melyen a híres Sziklamecset látható. Ezt is csak később tudtuk megnézni, így akkor visszatérek majd rá.

Az Olajfák-hegye felé vettük az irányt. Bárhol helyezkedett is el a Golgota, melyről a mai napig nem tudni, hogy pontosan hol lehetett, abban minden vallás egyetért, hogy Jézus az Olajfák hegyéről vonult be diadalmasan Jeruzsálembe. 

A hegy előtt elterülő völgyben helyezkedik el Absolon és Zakariás sírja. 

A hegy oldalán található, felfelé az egész hegyen, a zsidó világ legnagyobb temetője. Több ezer zsidó van itt eltemetve a világ minden részéről. 

Az Olajfák hegyének lábánál emelkedik a Nemzetek Temploma, amelynek homlokzatát szép, bizánci stílusú mozaikok ékesítik. 12 kupolája 12 nemzetet jelképei, amelyek támogatták a felépítését. 

A templom mellett húzódik a Getsemáné kertje, ahol feltehetőleg itt árulta el Júdás Jézust. Az olajfaliget fái megvannak 2000 évesek. Egyesek szerint Júdás e fák valamelyikére akasztotta fel magát bánatában. 

A kert mellett található Szűz Mária sírja, ahova egy hosszú lépcsőfok vezet lefelé. A kápolnába vezető úton lefelé falmélyedések sorakoznak. A templom maga egy ortodox templom.

A hegyre vezető út mentén magasodik a pravoszláv Mária Magdolna-templom. A III. Sándor cár építette, és 1886-ban adták át a hagymakupolás templomot. 

Odébb a kicsiny, ám gyönyörű Dominus Flevit ferences bazilika emelkedik, azon a helyen, ahol Lukács evangéliuma szerint Jézus megsiratta Jeruzsálemet. 

A könnycsepp alakú kápolnából gyönyörű kilátás nyílik a Sziklamecsetre. Felfelé haladva elértük a Miatyánk-templomot, ahol 165 nyelven van felírva a Miatyánk imádság. 

A hegytetőn álló nyolcszögletű, kupolás épület (Mennybemenetel temploma) azt a helyet jelöli, ahonnan a hagyomány szerint Jézus a mennybe emelkedett. 1187-ben, amikor a muszlimok elfoglalták a várost, a templomot mecsetté alakították. 

Valószínű, hogy ingyenes, de minket egy közelben álló komának sikerült fejenként 5 shékellel lenyúlnia. Mindegy, ennyi belefért. Lefelé egy másik úton mentünk, és a Szent István kapun mentünk vissza az Óvárosba.

A via Dolorosára jutottunk, mely a Szent István-kapu közelében kezdődik. Utunkat a Szent Anna-templomnál kezdtük. Egyesek szerint ezen a helyen született Szűz Mária.

A kereszt első stációja, ahol Jézust elítélték, egy eldugott udvaron található. A második stáció, ahol Jézus a keresztet a vállára vette. A Megostorozás templomát emelték azon a helyen, ahol megostorozták, és a töviskoronát a fejére helyezték. A templom mellett húzódik az Ecce Homo-boltív, ahol Pilátus felkiáltott: „Íme, az ember!” A harmadik stáció, ahol Jézus először elesett a kereszttel. Mellette található a negyedik stáció, ahol Jézus édesanyjával találkozott. Az ötödik stáció, ahol Cirenei Simon segített Jézus keresztjét vinni. A hatodik stációnál – az egyetlen, amelyiket nem találtuk meg – Veronika letörölte Jézus arcáról kendőjével a vérét és verejtékét. A hetedik stáció helyén roskadt másodjára Jézus a földre. A nyolcadikat és a kilencediket mi felcseréltük – így találtuk meg őket. A nyolcadik stációnál – csak hogy haladjunk sorrendben – kérte Jézus az asszonyokat, hogy ne sírjanak érte. A kilencedik stáció egy emelkedőn található, ahol Jézus harmadszorra is elesett a kereszttel. A keresztút utolsó állomásai (10-14) innen a Szent Sír Bazilikába vezetnek. (Fentebb írtam, hogy a nap folyamán már voltunk bent, de most újfent bementünk, hogy a stációkat végigjárjuk). 

A tízedik stáció, ahol Jézust megfosztották a ruháitól, egy padlómozaik jelzi. A tizenegyedik stációnál kerülhetett sor Jézus keresztre feszítésére, majd a tizenkettediknél a kereszt felállítására, a tizenharmadiknál a kereszthalálra, majd az utolsónál a holttestének levéltelére. 

A templom legszentebb része a Szent Sír kápolna, Krisztus feltételezett nyughelye, mely mellett Arimateai József sírhelye látható.

Útközben a bazárban még vettünk pár apróságot, majd a szállás felé vettük az irányt. Eléggé elhúzódott az idő, és mivel 5 után már minden zárva van, így sok mindent már nem tudtunk csinálni.

Másnap reggel autóval elmentünk a tourinformba, hogy néhány infót megtudjunk. Mivel a Sziklamecset nyitva tartása korlátozott, így az Izrael Múzeumfelé vettük az irányt. A leghíresebb és legfontosabb látnivalója a Holt-tengeri tekercsek. 

Ennek külön épületet építettek, a Könyv szentélye épületet, ahol a tekercseket kiállították. A szakadozott pergameneken az Ószövetség legrégebbi ismert változata olvasható.

A múzeumban felépítették a második Templom makettjét is. Az 1:50 arányú modell alapján el lehet képzelni, hogy milyen pompás volt a város I.u. 60-ban.

A múzeumban felépítették a második Templom maketjétt is. Az 1:50 arányú modell alapján el lehet képzelni, hogy milyen pompás volt a város I.U. 60-ban.

Harmadik nap reggel a Sziklamecsetet néztük meg. A muszlim Jeruzsálem legszebb műemlékei a Templom-hegyen találhatók, amelyet az iszlám hívők Haram es-Sarif, azaz Tiszteletreméltó Szentély néven emlegetnek. A hegy napjainkban a legtöbb vitát kiváltó része a városnak. Zsidók nem tehetik be a lábukat a szent helyre, és a muszlim hatóság iránti tisztelet jeléül Izrael átengedte a terület ellenőrzését a muszlim hatóságoknak.

A Templom-hegy legpompásabb része a Sziklamecset. Az épület egy csodaszép kegyhely: márványból, mozaikokból, festett üvegből és Korán-idézetekből áll, amelyet az aranyozott alumíniumlemezekből álló kupola borít.

A hegy déli végén magasodik az ezüstkupolás Al-Aksza-mecset, mely 5000 hívő egyidejű befogadására képes. Alapjait egy bizánci bazilika képezi.

A Templom-hegyen áll még több csodás, és érdekes épület: kapuk, iskolák, boltívek.

Innen a Yad Vasem Holokauszttörténeti Múzeumba és emlékhelyhez mentünk. Ez útba esett már Tel Aviv felé, ezért vettük ekkor irányba. 

A Herzl-hegyen található a múzeum, mely 160 méter hosszan ékelődik be a hegybe és mindössze a teteje látszik ki. Erről részletesen nincs mit írni, mindenki tudja, hogy mit mutat be a múzeum.