Az Izrael Múzeum megtekintése után elindultunk a Holt-tenger felé. Fokozatosan mentünk lefelé.
Láttuk a táblákat, hogy +150 méter, majd ez fokozatosan lement -350 méterig.
A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt. Nevét az évszázadok alatt ideutazó keresztény zarándokoktól kapta, akiket elborzasztott az itt tapasztalt élettelenség. A magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne.
A Holt-tenger északnyugati partján fekszik Qumran, esszénus település, ahol rábukkantak a holt-tengeri tekercsekre. Egy múzeumot építettek a hely köré, ahol megtekinthető, hogyan éltek az esszénusok. Ők egy aszkétikus zsidó szekta tagjai voltak a második Templom korában, és szándékosan ezen a nehéz helyen megközelíthető helyen hozták létre a közösségüket.
1947-benegy pásztorfiú bukkant a tekercsekre, és az évszázad felfedezése volt. A területen meg lehetett nézni, hogy hol éltek az esszénusok, hol találták meg a tekercseket. (Sajnos a barlangok nem látogathatók).
Kb. 40 km-re délre fekszik Maszada, mely 300 méterrel magasodik a holt-tenger partja felé. Izrael egyik leglátványosabb régészeti lelőhelye. Nagy Heródes Kr.e. 43-ban ezen a fennsíkon foglalta el az itt álló erődítményt. (Az ostromról és az izraeli hazaszeretetről ITTVAN BŐVEBB INFÓ).
Felvonóval és gyalog is fel lehet menni. Sajnos zárás előtt nem sokkal értünk oda, így már csak felvonóval tudtunk; a gyaloglást ki kellett hagynunk. Hatalmas területen helyezkedik el a palota, melynek saját fürdője, raktárai, víztározói, pompás mozaikokkal ékesített palotái voltak.
A zsidó háború, amelynek történetét JosephusFlavius írta meg, a modern Izrael egyik legendája lett. A fiatal katonák ma az erődben teszik le esküjüket: „Maszada nem eshet el még egyszer.”
Visszafelé Ein Gedinél álltunk meg fürödni. 4 után nem sokkal értünk ide, de még ekkor is 25 fok volt. A természetvédelmi területet már nem tudtuk megnézni, ellenben a fürdésre még jutott időnk. Sókoncentrációja 10x több, mint az óceánokban, ezért lehet fennmaradni benne.
Hihetetlen érzés, ahogy lebeg az ember a felszínen és nem tud elsüllyedni. Sajnos kifelé jövet a vízből ráléptem egy só rögre, amin megcsúsztam, és elég csúnyán elvágtam a talpam.
Nem is tudtam visszamenni utána, mert szétmarta volna a sósvíz. Kiépített zuhanyzó rendelkezésre áll, amit kötelező is használni, ha nem akarja az ember, hogy a só a testet bántsa.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://alitraveling.blog.hu/api/trackback/id/tr786099054
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
