Alitraveling

a. Vietnamban összesen 670$-t költöttem összesen. Ez napi szinten 55,9$. Ezt erősen torzítja a drága vízum. És persze mehettem volna olcsóbban a Halong-öbölbe és ehettem volna kevesebbet

b. Szerintem nincs még egy nép a világon, amelyik olyan skalpokkal dicsekedhetne, mint a vietnami. Többször megverték a mongolokat, aztán a gyarmati francia hadsereget és az amerikaiakat, majd az 1970-es években még a kommunista Kínát is.

c. Vietnam számos pontján le van tiltva a facebook.com. De nem mindenhol, és a logikára nem sikerült rájönni. (Más kérdés, hogy a végén, hála Pálnak, aki átállította a netem kapcsolatát, sikerült behozni a netbook-ról is az FB-t). Más cenzúrázott weboldallal viszont nem találkoztam, ami azért egy ilyen kemény diktatúrától egész rendes dolog.

d. Minél északabbra járunk Vietnamban, annál több a jó nő. Délen kis töpszlik mind, és az arcuk is sokkal csúnyább

e. Ázsiában máshol sem arra használják a járdát, mint amire Európában szokás, de Vietnamban fejlesztették a legmagasabb szintre a gyalogos-forgalom ellehetetlenítését. A járdák eleve keskenyek és töredezettek, és ezt a kis helyet is szinte teljesen elfoglalják a parkoló robogók tömegei és az utcai ételárusok. A vietnami nagyvárosok utcáin az ember nem a járdán sétál, mert ott lehetetlen, és nem is közvetlenül a járda mellett, mert ott meg autók parkolnak szabálytalanul, hanem szinte az úttest közepén.

f. A vietnami temetések szerves része a papírpénz-szórás. Erre a célra ma fénymásolt százdollárosokat használnak, amiket aztán a buli végén senki nem takarít össze. Elég frusztráló az utcákat járva folyamatosan százdollárosokba botlani, és egy pillanatra azt hinni, hogy akkor még egy évet legalább utazhatunk

g. Vietnamban a kommunizmus az utolsókat rúgja, Ho Chi Minh kultusza viszont él és virul. A kultusz kellékei a szobroktól a trikókig (bár ez utóbbiak inkább csak a turistáknak) mindenhol kaphatóak, és Ho apó alakja valószínűleg tényleg egyesíti a nemzetet. Ami elsősorban annak köszönhető, hogy ő már nem érte meg az amerikaiak feletti végső győzelmet, és így nem ő vezényelte le az osztályellenségek eltávolítását.

h. A vietnami turistaipar számtalan dolgozója a riksásoktól az útikönyv-árusokon át a koldusokig egyszerűen nem hajlandó megérteni azt, hogy nem.

i. Vietnam a világ második legnagyobb kávé- és rizs exportőre. Az előbbiben Brazília, a másodikban Thaiföld az első.

j. Nagyon sok vietnami nő hordja a hagyományos nemzeti viseletet, ami szűk, hosszú nadrágból és hosszú ujjú felsőből álló kosztüm

k. A vietnami nyelvet néhány évszázada még kínai karakterekkel írták le, ma viszont már latin betűket használnak. 26 betűvel sajnos nem lehet visszaadni a vietnami nyelv különböző hanglejtéseit, így a magánhangzók és ékezetek olyan kombinációira van szükség, amilyenek gyakorlatilag sehol máshol nem bukkannak fel. Összesen ennyi van belőlük

l. Az elképesztően bonyolult kiejtésű vietnami nyelvből két kényelmetlen dolog is következik az utazó számára. Egyrészt hiába tud a külföldi mindent elolvasni, sokszor az egyszótagos szavakat is képtelen úgy kimondani, hogy azt a helyi erők megértsék. Másrészt pedig ahogy a vietnamiak beszélnek angolul, olyan a világon máshol nincs. Még aki viszonylag jól tud, az is úgy ejti ki a szavakat, hogy azokat csak a legjobb esetben lehet öt elismételtetés nélkül megérteni. Elsősorban a szavak végét hajlamosak elhagyni, a hal például a vietnami angolban simán fi. (A My Son kiránduláson pl. az amcsi srác nem értette a guide kiejtését. É sem, csak kb. minden 10. szavából egyet kettőt).

m. Vietnamban irtózatosan sok a robogó, valamint a parasztasszonyokon a klasszikus, kúpos vietnami szalmakalap

n. A vietnami találmányok legviccesebbike a kaodaizmus. A huszadik század elején összekotyvasztott, alapvetően a buddhizmusra épülő és az ismert világ valamennyi hitét és tudományos eredményét egyesíteni igyekvő egyháznak közel hárommillió hívője van az országban. A kaodai templomok nagyon giccsesek, és Victor Hugo is ott van a kiemelten tisztelt megvilágosodottak közt.

o. Vietnamban imádják lobogtatni a nemzeti lobogót.

p. Vietnamban annyi a turista, mint a szemét, és nagyon nehéz tőlük elszakadni. Felesleges is ezen küzdeni

q. A vietnamiak szerint az országuk formája olyan, mint a parasztasszonyok által a vállukon egyensúlyozott bambuszrúd, a végein egy-egy tál valamivel.