Az Alföld mesterséges kiemelkedéseit a népnyelv halmoknak, domboknak nevezi. A kunhalom elnevezést először a 19. század közepén használták, amikor ezeket a kunoknak tulajdonították. Mára azonban bizonyossá vált, hogy Magyarország területén már a kunok előtt álltak ezek a kiemelkedések, amelyek 4-5 ezer éves múltra visszatekintő lovas nomád népek hagyatékai, amelyeket eredendően az elöljárók síremlékeként emeltek. E halmok átmérője 50-90 méter között jellemző, relatív magasságuk pedig 5-10 méter.
A Zeleméri Csonkatorony a középkorban létezett Zelemér falu templomának a romjait őrzi. A középkorban Hajdúböszörmény határában számos falutelepülés létezett, mint pl. Zelemér, Salamon, Demeter stb. Ezek helyét ma már többnyire csak a határrész elnevezése mutatja meg. Zeleméren az első kicsinyke templom az Árpád-korban épült, mivel Szent István a törvényeiben rendelkezett arról, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Ezen kívül első királyunk szigorúan szabályozta a templomba járást is. I. István egyházszervező munkájának köszönhetően alakult ki a plébániatemplomok sűrű hálózata az országban.
Az első templom mindösszesen 25-30 fő befogadására volt alkalmas, ahol a hívők hallgatták végig a templom szertartásait.
forrás: innen
A török időben a zeleméri templomot kétszer is feldúlták. Először Hasszán, temesvári basa rabolta ki és gyújtotta fel Zelemért 1564-ben. Bosszúból, mert a vidék földesura, Zele-méry Miklós úr János Zsigmond pártjáról a németek mellé állt. Az 1570-es években a korábban elmenekült lakosság visszatért és újra felépítette a falut. A végleges pusztulás kezdetét az 1594. évi tatár támadás jelentette: Gázi Giráj krími tatár kán seregével egész Északkelet-Magyarországot feldúlta, köztük Zelemért is.
A ma is látható templomtorony a 16. században épült késő gótikus stílusban. Az egyhajós templomhoz nyugat felől egy torony, míg észak felől egy sekrestye kapcsolódott. A zeleméri templomból mára csak a 18 méter magas Csonkatorony (az eredetinek valamivel több mint a fele) maradt meg.
A Zeleméri család tulajdonában álló Zelemér faluról gyakran emlékeztek meg az írott források, a 14. században István nevű papját is említi a pápai tizedjegyzék. A falu a 16. századig élt a templom körüli területen és romjait 1907 óta műemlékként kezelik, miután 1906-ban a De Pauli erdőbirtokosság azt – a körülötte lévő 600 négyszögöl földdel – a városnak adományozta.
A Csonkatoronytól délre fekvő egykori Löki-tanyához tartozott hátas földön őskori edénycserepeket találtak a régészek, ami feltételezi, hogy már több ezer éve lakott terület volt Zelemér és környéke. Sajnos 1594 óta csak a határrész és a templomrom őrzi Zelemér nevét, a vasúti megállón túl.
Megközelítés:
Jelzett turistaút vezet Hajdúböszörmény legrégibb műemlékéhez, a Zeleméri Csonkatoronyhoz, mely a várostól délkeletre, 10,5 km-re, Debrecen és Hajdúböszörmény között található. Autóval a 35. számú főútról néhány perc alatt elérhető; Bodaszőlő felé letérve közelíthető meg.
