Izland igazán északi ország, ezt mindenki tudja - aki az MKeysTravel-lel ellátogat ide -, azt viszont kevesebben, hogy a tél itt kevésbé hideg, mint, mondjuk, egy osztrák síparadicsomban. A téli izlandi utazás mellett csak az egyik érv, hogy ilyenkor más időszakban nem látható természeti csodákat kínál. Izland télen egészen különleges fényviszonyokat biztosít az év képe elkészítéséhez, a hóborította táj pedig a nyáron megismerttől teljesen eltérő, nyugodtabb arcát mutatja ilyenkor.
A Sólfar (Naputazó) egy hajószobor az óceán partján. A tervező szándéka szerint az álmokat, a fényt és a reményt szimbolizálja, de sok turista – köztük én is – könnyen egy viking hajó modern ábrázolásának nézheti, amely remek látványt mutatott a háttérben lévő fehér hegyekkel. Szerencsére sikerült turistamentesen lefotózni.
Ha Reykjavíkban járunk, a Harpát sem érdemes kihagyni. Több koncertterem is található az épületben (ami egyébként az izlandi Operának és a Szimfonikus zenekarnak is otthont ad), ezenkívül vannak itt még ajándékboltok és egy étterem is a modern épületben.
Reykjavik beévárosában nagyon hangulatos épületekl vannak, bár az meglepő volt, hogy délelőtt 11 órakor még a köztéri világítások égtek.
A dombtetőre épült, betonból készült Hallgrímskirkja a város szimbóluma; az evangélikus templom egyszerre idézi meg a bazaltoszlopokat és Izland egyik leglátványosabb hegycsúcsát, a Hraundrangit is. Hatalmas betontornya a reykjavíki városkép egyik legmeghatározóbb eleme; Hallgrímur Pétursson 17. századi lelkészről kapta a nevét, aki az izlandi himnuszköltészet jelentős alakja.
A templom építése az 1940-es években kezdődött, de véglegesen csak 1986-ban fejezték be; ennek ellenére a belső tér lenyűgözően egyszerű és minimalista. A templom több mint ötezer sípból álló orgonája huszonöt tonnát nyom, a hangzása sem utolsó, érdemes hát betérni és meghallgatni. Ha szerencsénk van, valaki épp játszik az orgonán.
A Hallgrímskirkja látogatása ingyenes, egyedül a torony megtekintése fizetős: lifttel, majd egy kis lépcsőzéssel mindössze 1000 izlandi koronáért (kb. 2500 forint) fel lehet jutni, a kilátás pedig fantasztikus.
A templom előtt áll Leif Ericsson viking szobra is, aki kb. 1000-ben "felfedezte" Amerikát, 500 évvel Kolumbusz előtt és a mai Kanada területén, Új-Fundlandon ért partot egykor. A szobrot az Egyesült Államok ajándékozta Izlandnak az 1000 éves fenállás emlékére 1930-ban.
A legfurább múzeum, ahol valaha jártam az Izlandi Fallológiai Múzeum, közismertebb nevén a Péniszmúzeum. Nagyrészt formalinban ázó állati hímtagokat lehet megtekinteni, meg rengeteg fura/vicces fallikus tárgyat lehet megnézni; köztük a 2008-as pekingi olimpián 2. helyezést elérő férfi kézilabda csapat péniszeit kiöntve.
A Krisztus király katedrális hasonló stílusban épült, mint a Hallgrímskirkja. A katólikus templom neogótikus stílusban épült és 1929-re készült el. Mise idejére értünk oda, így sajnos belülről nem tudtuk megnézni.
A katedrálistól már alig pár száz méter és pár utcányira van a kikötő, ahonnan a bálnanéző túrákra is befizethetünk, ha kedvünk tartja. Általában csukabálnát, púpos bálnát és delfineket láthatunk a hajóról.
Vannak olyan hajós túrák is, amikor meglátogathatjuk a Reykjavik közeli szigeteket. Ezek közé tartozik Viðey szigete, ahol a híres Imagine Peace Tower is áll, amelyet Yoko Ono állíttatott John Lennon emlékére 2007-ben. 24 nyelven szerepel rajta a “Képzeld el a békét” felirat, köztük magyarul is. A madárnézők olyan különleges madarakat is megpillanthatnak egy madárnéző túra során, mint az izlandi lunda, tengeri szula, kormorán, sarki csér és sirály.
A hot dog nagyon népszerű eledel Izlandon. A Bæjarins Beztu Pylsur Reykjavik legjobb hot dogját árusító standja. 1939 óta készítik az izlandi hot dogot és egy forgalmas napon akár 1000 darabot is eladnak belőle. Mindig hosszú sorok állnak a kikötő közelében fekvő üzlet előtt. Még Bill Clinton is. Sokak szerint a legfinomabb az „eina med ollu” a remuládmártással, mustárral, ketchuppel, szárított vagy nyers hagymával megspékelt tuti hot dog.
A Perlan (azaz a Gyöngy) egy félgömb alakú üvegkupola, amit melegvíz-tárolókra építettek. Még mindig tárolnak itt melegvizet, miközben az emberek a kupola egyik boltjában vásárolgatnak, illetve a felső szinten található fine dining étteremben vacsoráznak, ami mellesleg 360 fokban forog, így teljes panorámát ad a városra.
Érdekes, hogy Reykjavík belvárosa telis-tele van igényes street arttal. 2015-ben a berlini Urban Nation és az Iceland Airwaves közös, Wall Poetry nevet viselő projektje keretében került sok festmény a falakra.
A parlament épülete olyan pici, hogy nem is gondolná elsőre az ember róla, hogy egy ország nemzeti épülete. Elsőre inklább egy nagyobb családi háznak tűnik, mint parlamentnek.
A befagyott Tjörnin-tavon keresztül sétálltunk át a túloldalra - amely édesvízű, ezért fagy be -, ahol előbb megnéztük a régi temetőt, majd a betontüömbből álló városházát, amely félig vizen áll.
Minden este próbálkoztunk, de csak utolsó este jött össze, mivel szükséges hozzá némi mázli, felhőtlen ég, megfelelő erősségű napkitörés, a csillagok optimális állása, csendben elmormolt imák és ezek meghallgattatása is, de ha minden összeállt, valóban páratlan élményben lehet részünk. Reykjaviktól északra indultunk el, ahol az előrejelzés szerint nem volt felhő. Csak mentünk és mentünk, amikor megálltunk szünetre. Néztük, bámultuk az eget, amikor egyszer csak egy nagyon halvány, felhőszerű foltra lettünk figyelmesek: tanakodtunk, hogy fényszennyeződés vagy sem, de egyre bizonyosabbak lettünk felőle, hogy az ott bizony auróra.Sajnos mi nem ilyet láttunk :( forrás: innen
A halvány, városi fénynek tűnő foltok egyre erősebbek lettek, aztán jött egy nagy hűűűű, meg áááááá, mivel felnézve az égre akkor már semmi kétség nem volt afelől, hogy ez igazi északi fény: hirtelen mozgott és táncolt, tekeredett egy kicsit, aztán szép lassan elhalványult. És egy kisebb szünet után kezdte elölről. Hátborzongatóan szép volt, tényleg libabőrös lettem, amikor ránéztem, és nem (csak) azért, mert hideg volt.
meg ilyet se láttunk :( forrás: innen
Visszafelé a város felé még kétszer sikerült megpillantani a fényt. Egyszer sem volt olyan erős, hogy a fényképeken jól látszódjon, de láttam, ami a legfontosabb volt :)
Mielőtt a rövidre sikeredett izlandi utam befejeződött volna; stílusosan akartam Izlandtól búcsőzni, aminek méltó befejezése egy mártózás a Kék Lagúnában. A hatalmas lávamező közepén elterülő Kék Lagúna mindössze 13 kilométerre van a reykjavíki nemzetközi repülőtértől, így könnyen útba ejthető hazafelé.
A Kék Lagúna opálos kék vize fekete lávakeretbe foglalva nagyon különleges látványt nyújt, nem véletlenül ez az egyik legkedveltebb termálfürdő Izlandon. A medence 38 fokos, kovával, algával és ásványi anyagokkal dúsított vizében az édesvíz és a tengervíz szélsőséges hőmérsékleten elegyedik egymással.
Bár a lagúna úgy néz ki, mint valami túlvilági táj, valójában mesterséges. A lagúna a közeli Svartsengi erőműnek köszönheti a létrejöttét, mely a geotermikus energiákat (hőforrások vízét) szivattyúzza a felszín alól. Az erőmű turbináit ezzel a vízzel pörgetik, a fölösleges termálvizet a Kék Lagúnába vezetik, melynek a vizét két naponta lecserélik (az erőműbe bemenő víz még 160 fokos, az onnan kijövő már csak 70, majd a medencében többnyire kellemes 40 fok körülire hűl le). A meleg víz gazdag az ásványanyagokban, mint a szilícium-dioxid és a kén, ezáltal a Föld egyik legtermészetfeletibb jelensége. Ez különösen a bőrbetegségekben szenvedőknél fejti ki jótékony hatását. A víz hőmérséklete átlagosan 40°C. A fürdő területén szauna, gőzfürdő, faragott láva barlang és mini vízesések gondoskodnak a szórakozásunkról. Természetesen a bárokat és az éttermeket sem kell nélkülöznünk, míg itt tartózkodunk.
Kövesd az Alitraveling blogot a Facebook oldalán is, hogy még több utazással és utazás életérzéssel kapcsolatos információról értesülj első kézből!
https://www.facebook.com/alitraveling/
Az Alitraveling blog már az Instagramon is aktív!
Keress az alábbi felhasználónéven: https://www.instagram.com/alitraveling.blog.hu/