Észak-Korea: a déli határterület
a DMZ és Keszon

Előzmény: Bevezetés, Phenjan 1. rész 

A panmindzsoni demilitarizált zóna (DMZ) 

Észak-Koreai tartózkodásunk kétségkívül egyik legizgalmasabb napja a panmindzsoni demilitarizált zóna (DMZ) megtekintése volt. A fővárosból autópálya vezet ide, egyenesen a demilitarizált övezet bejáratánál fekvő parkolóba. A Panmindzson felé vezető autópályán négy ellenőrző poszton haladtunk keresztül. Az első kb. 30 km-re a határtól, majd a többi egyre közelebb. Az első kettőn különösebb ellenállásba nem ütköztünk; lassított a busz, de egyből haladhattunk tovább. Buszunk csak a harmadik ellenőrző posztnál tanúsított „tiszteletet”: itt megnézték vezetőink engedélyét, és már haladhattunk is tovább; a negyedik pedig már maga a határ, a parkoló.

Útközben megálltunk egyszer pihenni egy szuvenír árusító helynél. Bélyegeket és kisebb csecsebecséket lehetett kapni. A bélyegek hamisak voltak (pl. olyan albumok, melyek Észak-Korea történetét mutatják be). Az árban érdekes eltérések mutatkoztak: ha egy európai kérdezte meg, akkor az ár 300 kínai yuan (¥), ami cirka 11.110 Ft, míg ugyan ez egy kínainak csak ¥ 150, vagyis fele összeg. A kérdés előttem zajlott, így tisztán hallottam. 

IMG_4198.jpg

A parkolónál a változatosság kedvéért előbb egy szuveníres boltba tértünk be, majd egy másik teremben - egy helyi vezető -, aki egy itt szolgáló őr, elmagyarázta a zóna történelmét.

IMG_4174.jpg

De mi is ez a demilitarizált zóna? Hogyan alakult ki? Röviden a lényege a következő (részlet dr. Csoma Mózes: Korea: egy nemzet két ország – a közös gyökerektől c. könyvéből): 1950. június 25-én kitört a Koreai háború. (Részletesen a háborúról ITT, és ITTITT PEDIG EGY VIDEÓ, akit érdekel). Az északi országrészt Kína és a Szovjetunió, míg a délit az ENSZ közreműködésével elsősorban az USA támogatta. 1953-ban jutottak el a felek – hosszas állóháborúzást követően – a tárgyalásokig. Helyszínnek Panmindzsont jelölték ki. Hosszas tárgyalások eredményeként 1953. július 27-én létrejött a fegyverszünet: a KNDK és a Kínai Népköztársaság nevében Nam Il észak-koreai vezérkari főnök, míg az ENSZ képviseletében William K. Harrison amerikai tábornok látta el kézjegyével a megállapodást.

IMG_4166.jpg

Egyedül a Koreai Köztársaság nem írta alá a fegyvernyugvást, mivel Li Szin Man elnök kategorikusan elutasította a harc felfüggesztését, addig, amíg meg nem történik a félsziget teljes politikai egyesítése. Végül hajlandó volt kötelezettséget vállalni, hogy kormányzata betartja a megállapodásban foglaltakat. Mivel Dél-Korea egyike volt a háborúban az NESZ zászlaja alatt részt vevő nemzeteknek, a megállapodás úgy is értelmezhető, hogy az amerikai kormányzat a Koreai Köztársaság nevében is szignálta a fegyvernyugvást. Ennek következtében a KDNK nem a Koreai Köztársaságot tartja a vele szembenálló hadviselő félnek, hanem az Egyesült Államokat. Így a fegyverszüneti megállapodást egyszer felváltó majdani békeszerződést is Phenjan és Washington kétoldalú egyezményeként képzelik el. 

IMG_4244.jpg

A demarkációs vonalat a 38. szélességi foknál húzták meg; mely a teljes félszigeten végighalad – kb. 2-2 km szélességben. A történeti áttekintés után léptünk be a területre. Kettes oszlopba kellett állni. Először a buszok léptek be az övezetbe egy külön kapun keresztül egy-egy tiszt kíséretében, majd mi, egy másik kapun.

A buszból látható volt az egyszerű, de ötletes útakadály. Az út két oldalán kettesével, egymással szemben 5-6, mintegy két méter élű kőkockát állítottak fel, amelyekre egy-egy kőékkel aláékelt újabb, hasonló méretű kocka kerül. Minimális erőfeszítéssel az útra varázsolható egy tucatnyi kőtömb, amelyek azt többszörösen is teljes szélességében eltorlaszolják. A kőékek szerencsére jól bírják a megterhelést, és nem estek ránk.  

IMG_4176.jpg

A fegyverszüneti tárgyalások helyszíne az északi övezetben fekszik; a bejárattól kb. egy km-re. Az útvonal érinti az egyszintes, egyszerűen berendezett barakk épületet, mely egy parkosított udvarban áll. Az egyik épületben folytak a tárgyalások, míg a másikban a tényleges aláírás.

IMG_4219.jpg

Az épületben megfigyelhető az eredeti asztal, a zászlók (mind az ENSZ, mind az észak-koreai), valamint az eredeti dokumentum, melyet a felek aláírtak. 

IMG_4199.jpg

A jelenlegi demarkációs vonalon a felek hét egyforma, kisméretű, kb. 4x8 méteres barakkot építettek. A vonal, mely egyben a határ is, keresztben mindegyiket kettévágja. Ezekben az épületekben folytak a tárgyalások a fegyverszüneti egyezményt követően. Mindegyik fél a maga oldalán ült, onnan tárgyalt. A terem közepén húzódik a mikrofonokkal ellátott tárgyalóasztal; ahol a mikrofon vonala mutatja a határt. Jogilag néhány lépést megtehettünk Dél-Koreában is, de át nem mehettünk, mert a túlsó ajtón egyrészt két őr állta utunkat, másrészt pedig az ajtó is zárva volt. A középső teremben, melyet megnézhettünk, ki voltak téve azon nemzetek zászlajai, melyek részt vettek a háborúban. A dokumentum részletesen megszabta, hogy a két Korea a zónában milyen létszámú és fegyverzetű egységeket őrjáratoztathat, e kritériumok betartatását pedig a Semleges Nemzetek Vizsgálóbizottsága kapta feladatul.

IMG_4209.jpg

IMG_4229.jpg

A barakkokat kb. 100 méteres sugárban övező rész külön biztonsági zónát képez. Míg a demilitarizált zóna legnagyobb részén földművelés folyik, addig a biztonsági zónában teljes csend honol. Itt nézett „farkasszemet” egymással a legtöbbször a két fél. 

IMG_4203.jpg

IMG_4226.jpg

A barakkok mögött mindkét oldalon reprezentatív, két-háromszintes épületet emeltek a szembenálló felek. Az épület teraszáról remek kilátás nyílt a barakkokra, a katonákra és a déli épületre is. Az épület mögött emelkedő domb túloldalán pedig már Szöul elővárosa húzódik. (Szöul központja kb. 70 km-re van a határtól, de az elővárosa alig pár km-re). A tájat messziről uralják a felek által emelt zászlórudak. (A rudak és zászlók méreteit az északiak folyamatos kezdeményezésével egymást követve növelték a felek, míg a mai mérete létre nem jött). 

Kifelé jövet lehetőségünk volt az egyik északi katonával fényképet készíteni. Mi is meglepődtünk, mikor a vezetőnk rákérdezett, hogy szabad-e, és igent mondott. 

IMG_4220.jpg

Érdekes érzés volt egy lezáratlan háború papíron ma is élő frontvonalán tartózkodni. Akkor is, ha tudjuk, hogy az eltelt évtizedek alatt csak néhány évente történt itt említésre méltó eset, incidens. Tény, hogy ma is az északi hadsereg mintegy fele, kb. 500.000 harcos van felsorakoztatva a határ mentén, állandó készültségben. A határ 200 km-es vonalán több méter magas betonfal húzódik végig. Déli adatok szerint a fal az északiak műve, míg az északiak állítása szerint a délieké. 

IMG_4201.jpg

Keszon

Az ebédünket Keszon városában töltöttük el. A városnak kb. 100.000 lakosa van s tartományi székhely. Egyrészt az ország külföldön használatos nevét adó ősi Koryo-dinasztia székhelye, másrészt a Panmindzsonhoz legközelebb, csak 8 km-re eső város.

Ebédünket a Keszoni Hagyományos Folklór Hotel éttermében töltöttük el. Gyékényen való guggolásban vagy törökülésben ettünk. Szerencsére korábbi ázsiai utaknál már hozzászoktam az étkezés ezen formájához, így nem okozott gondot.

IMG_4205.jpg

Speciális keszoni fogás a panszandzsi, amely sokféle, mindig páratlan számú kis tálkán külön-külön kínált összetevőkből áll. Már a kis réztálkáknak a terítéken gyülekező tucatnyi csoportja felcsigázta a kíváncsiságomat. De a fogás is igen ízletesnek bizonyult.

IMG_4300.jpg

Lehetőségünk volt $5 fejében megkóstolni egy igazi helyi különlegességet: a kutyalevest. Mielőtt bárki kitérne a hitéből, gyorsan leszögezem, hogy nem volt finom. Nem tudni, hogy milyen fajta, csak azt, hogy erre tenyésztik: vagyis evésre. (Se északon, se délen nem tartanak kutyát. A kutya itt nem háziállat, hanem étel – kb., mint nálunk a tyúk). A leves íze finom volt, ellenben a hús már nem: mint egy rosszul megfőtt húsleves főt húsa. Nagyon rágós volt. 

IMG_4303.jpg

A hotelből gyalog mentünk vissza a buszhoz, így alkalmunk volt megfigyelni Keszon városát. A szálloda a régi városnegyedben található. Egyszintes házak sorakoznak egymás mellett. A lakóházak földszintje magasított, az alapozás beton, amely felett terméskő borítású lábazattal nagy téglákból emeltek falat.

IMG_4178.jpg

A zöld tetők mindenütt keleties, felfelé hajló eresszel vannak ellátva. Bejáratuk szűk kis kapu, kínai módra széles és magas küszöbbel. Csak kevés, és kicsi ablakuk néz az utcára. Összességében ezek a házak elegáns, régies benyomást nyújtanak.

IMG_4297.jpg

A városképet meghatározza a város fölé magasodó dombon emelt Kim Ir Szen szobor. A szobortól lefelé induló sugárút nagyjából észak-déli irányú és mellette emelték a város legmagasabb toronyházait (kb. 15 emeletesek).

IMG_4280.jpg

A másik fő útvonal ezt keleti-nyugati irányban keresztezi, és ennek mentén található a főtér és a vasútállomás is.

A város egyik fő nevezetessége a Koryo Múzeum. Ez egy nyugodt, szerény hely, parkokkal, pavilonokkal. A kiállított tárgyak egy erős helytörténeti gyűjteményt mutatnak. Itt ismerkedtünk meg a szeladon-nal, amelyet koreai porcelánnak is neveznek. Nagyon szép matt, zöldes-szürkés árnyalatok jellemzik.

IMG_4177.jpg

A város háború előtti műemlékei eredetiben fennmaradtak. Vezetőnk szerint azért, mert a város és környéke a koreai háborút megelőzően délhez tartozott, ezért itt az amerikaiak nem bombáztak. 

IMG_4179.jpg

Keszon másik fő látványossága a Nam Kapu. Ez a 14. század végéről származik. A kapu fedett teraszán helyezték el a Yanbok-templom Korea szerte híres harangját. A harang robosztus súlyú, és kb. 14 tonnás, 330 cm magas és vastagsága átlagosan 23 cm. 

IMG_4291.jpg

Keszonban az általunk látott járműforgalom elég szerény volt. Sokkal kevesebb jármű látható az utakon, mint Phenjanban. A legtöbben gyalogosan vagy kerékpárral közlekedtek. A nagyobb terek közepéről itt sem hiányozhattak a forgalomirányítók – bár sok dolguk nem akadt. Amennyire megfigyelhető illetve kivehető volt, a kerékpárok ugyanolyan lestrapált állapotúak és egyformák. A kormány előtt majdnem mindegyiken kosár. 

IMG_4200.jpg

IMG_4275.jpg

Itt jóval szerényebb kivitelezésű lakótelepeket láttam, mint a fővárosban. A házak 4-5 emeletesek, és szerintünk – az állagából kiindulva – a 60-as, 70-es években épülhettek. A központban épült néhány magasabb, itt 20 emeletesek is megtalálhatók.

Megjegyzés: hazafelé a repülőn egy dél-koreai lány mellett ültem; vele beszélgettem az országról. Szerintük, már mint a déliek szerint, Keszon városa pusztán díszlet az odalátogató külföldi turisták előtt. Látványelemként szállítanak a házak közé biciklistákat, autókat, rendőröket, stb., majd az est leszálltával visszaviszik őket a környékbeli falvakba. Elsőre kicsit fura volt az állítása, de lehet benne valami.

Szerettem volna visszafelé megnézni a korábban Rákosi Mátyás nevét viselő kórházat, valamint az udvarán található észak-koreai - magyar barátság emlékművét; de sajnos nem lehetett. (1995-ben változtatták meg a nevet). Az ok igen egyszerű: az egyik magyar utazási iroda, amelyik szintén szervez az országba utat, kizárólagos jogot szerzett arra, hogy magyarok, csak az ő útjain során láthatják az emlékoszlopot - más körülmények között nem. Csöppet nem tetszett, de nem volt más választásom, bele kellett törődnöm. 

Visszafelé megálltunk ugyannál a szuvenír árusnál, melynél odafele is. De ekkor már senki sem vett semmit sem. Egy oka volt, este mentünk egy könyvesboltba, és arra tartogattunk. Az autópálya bevezetőnél, áll az Újraegyesítés Három Alapelve Emlékműve. 2001-be adták át, hogy megemlékezzen Kim Ir Szennek a Koreai-félsziget újraegyesítéséért tett javaslataira. Beton félkörív, mely az újraegyesítés jegyében született: stílszerűen azon az autópálya felett épült, mely a DMZ felé halad, vagyis Dél-Korea irányába.

IMG_4211.jpg

Két koreai nő tradicionális ruhában (choson) jelképezi Észak- és Dél-Koreát, és közösen egy gömb felé néznek, melyen az újraegyesített félsziget térképe látható. A gömb a jelképe a Három Alapelvnek: a nemzet újraegyesítésének; a demokratikus Koryo Köztársaság létrehozására, és a Nagy Egység 10 pontos programjának. A talapzatba üzeneteket véstek: a támogatás, az újraegyesítés, a béke, az egység és a nemzetek jelszavait.

Egy programunk maradt mára: látogatást tenni az idegen nyelvű könyvesboltban. Angol, német, orosz, kínai, francia nyelvű könyveket lehetett venni. Elsősorban Kim Ir Szenről, illetve tőle származókat (életrajzi, teljes kötet), kisebb részben pedig Kim Dzsong Iltől hasonlókat. Én egy bibliográfiai könyvet vettem a Nagy Vezérről, valamint két kisebb kiadványt a dzsucse rendszeréről, illetve az észak-koreai alkotmányt. Ezen kívül posztereket, DVD-ket, CD-ket lehetett még kapni.

Hosszú, de tartalmas napunk után a vacsoránkat egy helyi étteremben töltöttük, majd vissza a hotelhez, ahol még a bárban beszélgettünk egy keveset. 

A bejegyzés trackback címe:

https://alitraveling.blog.hu/api/trackback/id/tr376686251

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Dél-Korea 9. – Demilitarizált övezet 2014.09.11. 11:25:24

A hatvan éve kötött fegyverszünet értelmében egy négy kilométer széles fegyvermentes övezet választja el Észak- és Dél-Koreát egymástól, a fegyverszünet betartását pedig elvileg svéd és svájci katonák felügyelik. Szürreális élmény ellátogatni ebbe a z...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kata58 2014.09.11. 21:36:16

Köszönet a beszámolóért! Kissé szürrealista érzetem volt a sok szürke szintől, még véletlenül sem lehetett látni elégedett embert, játszadozó gyermekeket! vagyis a valós élet ott rettenetesen sivár.Fájdalom, hogy addig amíg nem változtatnak politikájukon, esélyük sincs a felzárkóztatásra...

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.09.15. 17:09:51

a kutyával nem csak akkor van baj, ha ízlik, az a baj, ha hajlandó vagy megenni. ha a pápuáknál öt dolcsiért lehet majd embert enni, abba is belekóstolsz? az is rágós lehet vajon?

alimail · http://alitraveling.blog.hu/ 2014.09.15. 17:15:16

@Kata58: egyszer láttunk játszadozó kisgyerekeket, a Kim Ir Szen téren. önfeledten görkorcsolyáztak :) a szórakozás posztban lesz erről bővebben :)

@milliliteratura: azért van egy határ. nyilván soha nem ennék embert. De tegyük hozzá: ha eléd tennék ezt a tál ételt, és azt mondanák, hogy tipikus helyi étel, megennéd? (nem tudod, hogy kutyáról van szó). Biztosan. Főleg, úgy, hogy más választásod nincs, mert boltban nem tudsz venni plusz kaját.

Egy másik példa. Néhány éve hoztam haza Vietnamból kígyó-pálinkát. Előre kiöntöttem a poharakba, így a barátok nem tudták, hogy mit isznak. Egytől egyig mindenkinek ízlett. Soha nem jöttek volna rá, hogy mi van az üvegben, ha nem fedem fel. Kb. a kutya leves is ilyen.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.09.15. 17:42:08

@alimail: azt írtad, öt dolcsiért lehetett enni, tehát előre tudtad, hogy az kutya. amúgy vész esetén nincs problémám az emberevéssel sem (mármint ha más eszi :)
én egyébként baromi finnyás vagyok, pont ezért nem is tervezem a kelet-ázsiai utat, amúgy is csak észak-korea érdekel onnan. talán viszek pár doboz kétszersültet meg májkrémkonzervet :)

alimail · http://alitraveling.blog.hu/ 2014.09.15. 17:45:02

@milliliteratura: igen, előre tudtam. de azt is írtam, hogy itt a kutyára másképp tekintenek. ÉK-ban nem háziállat, hanem ínyenc csemege. Szeretem megkóstolni a különböző helyi ételeket (lásd a pekingi poszt végén lévőket - hernyó, kígyó, skorpió). Itthon erre nincs lehetőség, és ismerem magam annyira, hogy tudom, hogy ha kihagytam volna, akkor bánni fogom. Annak ellenére, hogy nem ízlett, nem bántam meg. Egynek elment, de nem lett a kedvencem.

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2014.09.15. 20:54:19

"A kutya itt nem háziállat, hanem étel – kb., mint nálunk a tyúk"

A tyúk is háziállat. Hasonlóan kötődik az emberhez, mint a többi háziállat. A tyúk is jön az ember után, mint a pulikutya. Nem az embertelen nagyüzemi állattartásból kell kiindulni.

Amúgy ami nekem feltűnt ezeken a koreai képeken videókon, hogy nem csak kutyákat, de macskákat sem látni, s a szántásban részt vevő állatokon kívül másmilyen állatokat sem.

Az alapvető emberi jólét jele az, hogy alapvetően ragadozó, azaz húsevő állatokat tartanak kedvtelésből, kutyát, macskát. Rizsen egy macska biztosan nem él meg.

Állítok nélkül lehet élni, csak az jóval sivárabb élet.

merrybear 2014.09.15. 23:33:56

Az emberekről azok a fotók jutottak eszembe, amik a 2. vh. után a konc. táborok "lakóiról" készültek. Igen nagy lehet az éhínség.
Gyerekkoromban egyszer azt olvastam, a kutya nem ehető, a húsa rágós. Gondoltam, a keletiek biztos olyan fajtát tenyésztenek, ami nem rágós. Ezek szerint tévedtem....
A "Keszon, mint kirakatváros" nézet elég általános, legalábbis én sokszor belefutottam.
Lehet, kificamodott ízlésem van, de tetszik az újraegyesítési emlékmű.
Apropó, délen jártál, ill. tervezel?

Alitraveling a Facebookon

Leírás

A blog az utazásaimról szól, ahol megfordulok a világban :)
Az utóbbi időkben ez bővül a túra beszámolókkal.  

>

Alitraveling posztjai a nagyvilágból :)

TÁMOGASD AZ OLDALT:

Google translate

Látogatóim

Flag Counter

Szerzői jog

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett.

E-mail: alitraveling.hu@gmail.com 

Copyright © . Minden jog fenntartva.