Alitraveling

A hajón egy újabb guide fogadott minket, aki segített elintézni a vízumot. $20 a vízum és $2 pluszban az ügyintézés. De így nem néztek semmit, sem a csomagot, vagyis megéri az 500 Ft-os többlet. Először a vietnami határnál álltunk meg, majd utána a kambodzsainál. Kb. fél óra volt a teljes procedúra. A határtól egy órát mentünk még hajóval, majd buszra szálltunk. Így értünk ¾ 2 fele a fővárosba, Phnom Phembe (továbbiakban PP). Egy tuk tuk-kal átmentem a buszpályaudvarra, ahonnan fél 3-kor indult a buszom Siem Reapba (továbbiakban SR). A 310 km-t 6 óra alatt tette meg a busz, így késő estére értem SR-be. Itt újabb tuk tuk-kal a szállásra. Egész napos utazás volt mögöttem, így este semmit sem akartam jobban egy kiadós alvásnál. Reggel 4:30-kor keltem, hogy kimenjünk megnézni Angkornál a napfelkeltét. De szakadt az eső, így elmaradt. A motoros sofőröm fél 9-re jött. Elsőre furán hangzik, hogy sofőr, de Angkor akkora, hogy motor vagy tuk tuk nélkül bejárhatatlan. Kb. 45km2- es a teljes terület. Erről különösebben nem írnék, hiszen a net tele van róla infókkal, de akit jobban érdekel annak van egy nagyon jó könyv. Magyarul jelent meg: Csák Erika: Angkor. (Tudom, hogy nem a reklám helye a blog, de ez tényleg nagyon jól leírja. Színes fotók, érthető szöveggel). Angkor a buddhista szentély, és több részből áll. A leghíresebb Angkor Wat, az öttornyú templom. Külön érdekessége, hogy itt forgatták a Tomb Raider című film legtöbb jelenetét is. Másfél nap ment el Angkorra. Második nap délután viszont a szállóban hűsültem. Olyan dög meleg volt, hogy nem lehetett kint meglenni. 37 fok, és ehhez párosult egy 80%-os páratartalom. Du-n jött a szokásos eső.

Ami érdekes, hogy a nem kiépített részeken olyan táblák is ki voltak téve, amilyennel otthon nem találkozni. Az egyik az elefánt veszélyre figyelmeztet, hogy vigyázat, jöhetnek. A másik pedig az aknákra. Angkor legnagyobb része meg van tisztítva az aknáktól, amiket még 1975 és 1979 között fektettek le Pol Pot-ék, vagyis a vörös khmerek. Főleg az utóbbit tényleg komolyan kell venni.

Július legvégén ítélték el a hírhedt S21-es börtön akkori igazgatóját, aki a terror alatt az utasításokat adta a kivégzésekre, ill. minden brutalitásért felelt. 40 évet kapott 68 éves korában. Kambodzsában nincs halálra ítélés, így kapta ezt az életfogytig büntetést.

Este busszal akartam visszamenni PP-be. SR-ben Angkoron kívül nincs semmi, csak szállodák tömkelege. Fel is szálltam a buszra, azonban le már rossz helyen. A buszon nem székek voltak, hanem ágyak. Ilyenen sem utaztam még.

Senki sem mondta, hogy a busznak nem PP a végállomása, hanem Sihaunok Ville. Ez a tengerparton van, Kambodzsa leghíresebb strandjai itt találhatók. PP-től 220 km-re voltam délen. Ezzel nem is lett volna baj, jó volt ott lenni, de plusz 4 óra buszozás a kambó utakon nem a legideálisabb. A nap pihenéssel telt el. Délelőtt a tengerparton, du-n a szálláson, ugyanis a szokásos eső most is megérkezett. Alvás, filmezés, netezés. röviden ez volt a program. Kellett már egy ilyen nap is.

PP-be szerda reggel mentem vissza. Az buszon összefutottam Csillával, egy magyar lánnyal, aki észt barátjával vannak világkörüli úton. Ahogy elmondta, szép kis útvonalon voltak már akkor túl 

PP-ben él a kambodzsai király, akit a vörös khmerek uralma után visszahívtak. Így azóta újra királyság az államformája az országnak.

De amilyen pechje van az embernek, nem pont aznap volt csak zárva a királyi palota? Azt nem tudtam meg, hogy miért, de szerdán nem lehetett látogatni valamilyen ok miatt. Így csak Ezüst Pagodát néztem meg. Hatalmas pagoda komplexum. Utána a Nemzeti Múzeum szerepelt még a programban. Mivel PP-ben 5-kor bezár, így nem sok mindent tudtam tenni, csak kimenni a reptérre. Ott szerencsére volt net, így elneteztem a közel 4 órás várakozási időt. Éjjel fél 10-kor indult a gép PP-ből, és másnap hajnali fél 1-kor landoltam Szingapúrban.

Összefoglalva: Kambodzsa sokkal szegényebb, mint Vietnam, ennek megfelelően az embert is jobban le akarják húzni. Az USA dollárt egy az egyben elfogadják fizetőeszköznek, de érdemes átváltani kambodzsai rielre: azzal könnyebb alkudni. Dollárral sokkal nehezebb. Pl. a tuk-tuk-os 7 dollárért vitt ki a reptérre, majd ott közölte, hogy fizessek még felet. Kérdem tőle: miért és mire? Erre mondja: mert bejött a kapun (amiért a tuk tuk-nak nem kell fizetnie). Erre elküldtem a fenébe, hogy 7 $-t mondott, itt van a pénz, menjen).

Ott próbálják lehúzni az embert, ahol csak tudják. Másik kedvencem, hogy megtanítatták nekik a fővárosokat. Mikor kérdezték, hogy honnan jöttem, és a válasz Magyarország volt, egyből vágták rá, hogy a fővárosa Budapest. :)

Mindig rám akartak sózni valamit: pl. vegyek két ásványvizet 1 dollárért, mert akkor nem kell neki visszaadni.