Addig is, amíg rendesen nem tudom megírni a kalandjainkat, összeszedtem néhány infót Indonéziáról. Részben amiket tanultunk róla, ill. amiket ott hallottam az országról.
Indonézia történelme elég kacifántos de azért 1-2 apróságot összeszedtem ezzel kapcsolatban. Nézzük csak, mik is ezek:
Indonézia népe a malájoktól származik, i.e. 4000 körül kezdtek erre a területre beáramlani ezek az emberkék. A IV. században Ázsia kereskedelmi szálai Indiából behozták a hinduizmust és a buddhizmust, a felállított kereskedelmi csomópontok pedig a 7. század végére komoly királyságokká "nőtték ki magukat", főleg Jáva és Szumátra szigetén. Szumátrát a buddhista Srivaja Birodalom irányította, míg Jávát a hindu Mataram királyság. A kettő egymás mellett békésen fejlődött és növekedett, míg aztán a Mataram királyság máig ismeretlen okok miatt hanyatlani kezdett és K-Jávára költözött, ahol az utolsó Indonéziában létezett nagy hindu királyság, a Majapahit Birodalom vette át a szerepét egy pár évszázaddal később. A 14-15. század környékén aztán az iszlám megérkezése szépen lassan elkezdte a buddhizmust és hinduizmust kiszorítani, így aztán a Majapahit Birodalom Bali szigetére kényszerült átköltözni. A 15. század elején megszületett az első jelentős Muzulmán Birodalom a Maláj-félszigeten, ennek hatalmát azonban az időközben megérkezett portugálok és egyéb európai hódító népek erősen korlátozni kezdték. 1511 és 1945 között Indonézia végig európai kézben volt, kezdetben a portugálok, majd néhány évszázadon keresztül a hollandok irányították itt a "műsort". Európai és világháborúk következtében persze eközben néha gazdát cserélt ez a föld is (rövid angol, majd japán irányítás) de végül is azt lehet állítani, hogy javarészt a hollandok irányították Indonéziát. A gyarmatosítók hatalmának gyengülése következtében aztán 1945. augusztus 17-én egy meglehetősen nacionalista politikai vezető, Soekarno kinyilvánította Indonézia függetlenségét, majd elnökké választatta magát (egy időközben létrehozott igen erős hadsereggel a háta mögött).
Soekarno építő munkája legalább annyira, ha nem jobban saját maga felé irányult mint a közös érdekekek figyelembe vétele felé, s bár tény, hogy az ország építésében rengeteget tett az öreg, a politikai és gazdasági instabilitás folyamatos problémákhoz vezetett Indonézia és annak kereskedelmi partnerei között. Ezt néhányan nem nézték jószemmel, leginkább egy Soeharto nevű generális, aki egy 1965-ben felállított puccsal elmozdította Soekarno bácsit az elnöki szék pihe-puha párnáiról. Soeharno egészen 1998-as lemondatásáig vezette az országot, s irányítása alatt Indonézia a teljes csőd és a totális kudarc szélére került. (Soeharno ugyanis olyan korrupt volt, mint atom.) Az országban gyakorivá váltak a politikai célú tüntetések és megmozdulások és ez alatt a 30 év alatt egész Indonézia területén sok-sok ezer halálos áldozattal járó harc történt. A 80-as és 90-es évek elején ugyan volt egy kis gazdasági fellendülés, 1997-re azonban összeomlott a nemzeti valuta, s az országot a csőd széléről egy 41 millárd dolláros nemzetközi segély húzta ki. Soeharnot aztán egy Habibi nevű csávó követte az elnöki székben, de őt már a kezdetektől sem fogadták teljes bizalommal, ami további káoszt és megmozdulásokat eredményezett. A politikai és gazdasági problémákon kívül persze Indonéziának mindig is volt egy nagyobb belső ellentéte, ez pedig a különböző vallások harca.
Csakúgy mint a közel-keleten itt is komoly nézeteltérés van a muzulmánok és a keresztények között (ez utóbbiak ugye kisebbség, mivel muzulmánból van a legtöbb), s ez állandó csatározásokat eredményez. Vannak igen erős szeparatista muzulmán csoportok, akik függetlenedni akarnak Indonéziától, s ez is állandó benzin az egyébként sem nyugvó tűzre. Ezt a függetlenedni akarást leginkább Papua, Aceh és Kelet-Timor tartományokban erőltették a szeparatisták, s ez utóbbi egy 1999-es népszavazás következtében el is szakadt Indonéziától. A második legnagyobb ilyen szeparatista csoport Aceh tartományban működik, ennek központja Banda Aceh (mely a 2004. december 26-i tsunami katasztrófában a legnagyobb emberélet veszteséget szenvedte el). 1999. októberében újabb választások révén egy Abdurrahman Wahid nevű tag lépett az elnöki posztra, azonban az ő irányításával sem sikerült Indonézia politikai és gazdasági problémáit orvosolni, s ez a mai napig elriasztja a külföldi befektetőket aminek további instabilitás és káosz az eredménye. Az ország politikailag Soekarno után ugyan demokratikus lett, ennek azonban az emberek nem sok előnyét élvezhették eddig.
Indonézia területe 1.9 millió négyzetkilométer, s 17000 különböző szigetből áll. A legtöbb sziget lakott, de még mindig van egy jópár, melyet állatok és sűrű dzsungel borít az ember jelenléte nélkül. Az ország éghajlata trópusi, s ennek értelmében száraz és esős évszakok váltogatják egymást. Flóra és fauna szempontjából Indonézia szinte egyedülálló a világon, kismillió olyan növény és állat él itt, mely sehol a világon máshol nem található. (Innen származik ugye az orangután is, Borneó szigetről.) Népesség szempontjából Indonézia a 4. legnagyobb népsűrűségű ország, összesen 203 millió ember él itt, ennek is 60%-as Jáva szigetén. Vallás szempontjából az ország 90%-a muzulmán, a maradék 10% főleg keresztény és egy elenyészően apró falatka pedig hindu, s ez a falatka Bali. (Persze Java és Lombok szigetén is vannak apró hindu közösségek de azok száma nem jelentős.) Az ország nyelve az indonéz (ahogy ők hívják "bahasa indonesia"), ez nagyban hasonlít a maláj nyelvhez (bahasa malaysia). Az ország pénze pedig az indonéz rúpia, melynek árfolyama 1 USD = 8900 rúpia, 1 HUN Forint = 49.6 rúpia).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://alitraveling.blog.hu/api/trackback/id/tr226099164
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
