2014-ben, amikor a vonattal végig utaztam egész Oroszországon, Moszkvát – igaz szándékosan – de kihagytam. Bíztam benne, hogy lesz még lehetőségem majd visszamenni, és akkor alaposabban szétnézni. Erre egészen 2017-ig kellett várnom, hogy megtudjam, hogy miket is érdemes megnézni és kipróbálni az orosz fővárosban! Az út után Moszkva az egyik kedvenc európai városom lett. Igaz, hogy ha beszélünk oroszul, akkor könnyebb a boldogulás (sajnos én már nem tanultam az iskolában), de valahogy mégis annyira nyitott, tiszta, gyönyörű városként maradt meg bennem Moszkva, hogy bármikor visszatérnék.
Ha a turistás városnézésről beszélünk, akkor annak ellenére, hogy egy óriási metropoliszról van szó, az egyik legkönnyebben felderíthető hely, mert egy pici területen, konkrétan a Vörös Téren található a híres-neves látnivalók fele. Úgyhogy akár egy tipikus, hosszúhétvégés városlátogatásra is ajánlanám a várost. Azt azonban tudni kell, hogy Oroszországba előre kell vízumot igényelni, nem lehet egyszerűen csak a határon felvenni a belépéskor. A vízumhoz szükséges:
- meghívó levél, amit ezen az oldalon 5500,- Ft-ért lehet igényelni,
- a vízum díja 19.025,- Ft az Orosz Vízumközpontban
- 2 üres – egymással szembenéző – oldal az útlevélben, amelynek hazaérkezést követően még 6 hónapig érvényesnek kell lennie
- biztosítás (nem mindegy hogy melyik társaság! Csak azt fogadják el, ami a honlapon fent van!),
- repülőjegy,
- az orosz külügy oldalán kitöltött formanyomtatvány
- elkészülési idő 7-10 nap.
Szerintem Moszkva és Oroszország is sokáig ellentmondásos városnévként és oroszágként élt az emberek fejében, hiszen a 20. század nagy részében egy totalitárius rendszer főhadiszállása volt, a saját maga által kreált eszmerendszer minden külsőségével: a szürke, monumentális, uniformizált, falanszter városképpel. Ez több részletében is fedi a valóságot, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az orosz kultúra korábbi századai számtalan említésre méltó, páratlan alkotással hagytak nyomot a történelemben, a 20-21. század fordulója pedig szédítő iramú, a nyugati világot is megszégyenítő fejlesztésekkel járult hozzá Oroszország fővárosának modernizálásához. Ennek következtében Moszkva ma egy igazán izgalmas, lenyűgöző, turistabarát úti cél, mely bár télen a legszebb, amikor a hóborította város festői látványt nyújt, de a gyakori szélsőséges hideg miatt ősszel vagy tavasszal a legkellemesebb odalátogatni. (2018-ban futball világbajnokság lesz Oroszországban, emiatt hatalmas építkezések vannak mindenhol szerte a városban).
Az idősebbeknek a tankönyvekből, a fiatalabbaknak a híradóból (katonai parádé) lehet ismerős a hely. Vlagyimir Iljics Leninnek a bebalzsamozott holtteste 1924 óta látogatható a Vörös téren felállított mauzóleumban. Az egykori pártvezér testét 16 Celsius fokon, 80-90 százalékos páratartalom mellett, kálium-acetáttal és glicerinnel tartósítják. A bebalzsamozott holttestet egyedül a II. világháború során, a náci megszállástól tartva szállították el Moszkvából Tyumenybe. Az orosz közvélemény nagy része szerint az idők során erősen leromlott állapotú testet lassan ideje lenne eltemetni.
forrás: innen
A mauzóleum háta mögött, a Kreml falánál pártvezetők számára fenntartott sírkertet és urnatemetőt találunk, többek között Sztálin, Gagarin és a magyar Landler Jenő kommunista politikus végső nyughelyét.
A téren áll a GUM áruház gyönyörű, klasszikus épülete. Ide mindenképpen érdemes bemenni, mert az épület csodálatos, és a pompás díszítések évszaktól függően változnak. A korábbi nagyárúház ma a luxusüzleteknek add otthont, ahol kihagyhatatlan a fagyi, ami legalább megfizethető áron van (100 RUB/adag).
Szintén a Vörös téren található az emblematikus Boldog Vazul (ismertebb nevén Vaszilij Blazsennyij) székesegyház, amely 1561 óta meghatározza a moszkvai városképet és a világ egyik legszebb hagymakupolás ortodox temploma. A lenyűgöző épület Rettegett Iván cár rendeletére épült, aki e templommal akarta megünnepelni a kazányi tatár kán felett aratott 1552-es győzelmét. A székesegyház egy központi főtemplomból és nyolc kisebb, belülről átjárható templomból áll, mindegyik az általuk jelképezett győztes csaták napjának védőszentje nevét viseli. A templomhoz kapcsolódó legenda szerint Rettegett Ivánnak annyira tetszett az elkészült épület, hogy az építész szemét kitolatta, nehogy másutt megismételhesse gyönyörű alkotását.
Ha Moszkva, akkor Kreml, ahol Putyin úr, minden oroszok elnöke ül a trónon, és ott hozza a világrengető döntéseit. Nos, a valóság kicsit kevésbé Mordor-szerű. Érdekesség, hogy maga a „kreml" szó eredetileg erődítményt jelent oroszul, így még rengeteg másik városban is van kreml (pl. Nyizsnyij-Novgorodban, amelyről ide kattintva olvashatsz). „A" Kreml, az ez.
Tehát ebben a körbekerített erődben (persze az elnöki dolgozószobán és adminisztratív központon kívül) egy színház és templomok találhatóak, illetve a világ legnagyobb harangja, mely Iván cár idejéből származik. Ezzel együtt azért ez nem holmi skanzen, rommá van biztosítva, mindenhol rendőrök/katonák, úgyhogy ha felszabadult szabadtéri múzeumos érzésünk nincs is, de legalább az izgalom benne van a levegőben, és úgy érezhetjük, hogy fontos helyen járunk. (pl. csak a kijelölt gyalogos zebrákon, járdákon lehet közlekedni, tilos keresztbe átmenni).
A Kreml mögött lévő Manézs tér és Sándor kert gyönyörű helyszín sétálni, a kertben van a második világháborúra emlékező örökláng is, ami mellett díszőrség posztol (és váltja egymást óránként, így érdemes jól időzíteni).
A Kazan Katedrális méretre persze kisebb és kevésbé híres, mint az elsőként említett Boldog Vazul, de szerintem hasonlóan ámulatba ejtő, építészeti szempontból, amelyet nem érdemes kihagyni!
A Megváltó Krisztus székesegyház a világ legmagasabb ortodox templomának érdekes a története. Bár az eredeti épület sem volt régi, hiszen 1839-82 között épült, a ma látható templom azonban csak alig 13 esztendős. A Kremltől pár utcányira található székesegyház építésének ötlete - az isteni gondviselés hálájaként - I. Sándor cár fejéből pattant ki, miután 1812 végén Napóleon katonái elhagyták Moszkvát. A katedrálist csak 1883-ban szentelték fel. Lenin halálát követően azonban a szovjetek a templom területét szemelték ki, hogy felépítsék a Szovjetek Palotáját, mely a szocializmus építészetének egy újabb gigantomán példája lett volna, s ezért a katedrálist 1931-ben felrobbantották. Belső díszeit és padjait metrómegállók díszítésére használták fel. A Szovjetek Palotájának építése azonban az alapozásnál elakadt, mivel a Moszkva-folyó vize szivárgott, majd idő közben kitört a II. világháború is. Végül az elárasztott alapgödröt Hruscsov idején óriási szabadtéri uszodává alakították. 1990-ben az orosz ortodox egyház engedélyt kapott a székesegyház újjáépítésére, melyet 2000-ben szenteltek fel. Még ebben az évben itt avatták szentté a tragikus sorsú utolsó orosz cárt, és családját, 2007-ben pedig itt ravatalozták fel Borisz Jelcint, az Oroszországi Föderáció első elnökét.
Az UNESCO világörökség alá tartozó Novogyevicsij kolostor a főváros központjának délnyugati részén, a Moszkva-folyó kanyarulatában fekvő kolostoregyüttest III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem alapította 1524-ben, Szmolenszk 1514-es visszafoglalásának emlékére. Novogyevicsij rendkívül gazdag intézménynek számított: fénykorában 165 ezer ha földbirtokkal és jobbágyok ezreivel rendelkezett, s a cári család, sőt a befolyásos bojár családok nőtagjai is ide vonultak vissza, mint szerzetesnők (néhány esetben kényszerből). A kolostor a XVIII. század végétől egyre inkább büntetőintézménnyé vált, s ekkor már egyszerű parasztasszonyokat is bezárattak falai közé. 1994 óta ismét női kolostorként is működik.
A Hét nővér Moszkva szocialista építészetét meghatározó hét gigantikus felhőkarcoló közismert elnevezése. A Szovjetunió idején, sztálini stílusban épített toronyházak nagy része 1947 és 53 között épült. Építészeti stílusuk az orosz barokk, a gótika és az amerikai felhőkarcolók hőskorának jegyeit ötvözi. A Hét nővér a következő:
- az Ukrajna szálló (Ma az ötcsillagos luxus Radisson Royal Hotel Moscow),
- a Külügyminisztérium épülete,
- a Hilton Moscow Leningradskaya,
- a Kotyelnyicseszkaya-rakparti lakóház,
- a Kudrinszkaja téri épület,
- a Vörös Kapuk-épület,
- s mind közül a leghíresebb és legmagasabb, a Moszkvai Állami Egyetem, a Lomonoszov központi épülete.
A Hét nővérhez fogható sztálini felhőkarcoló Moszkván kívül csak Varsóban található, a Kultúra és Tudomány Palotája. A Lomonoszov Egyetem központi épületén (magassága 240 méter, s 36 emelet magas) több mint 14 ezer gulag-rab dolgozott, akiket a 24-25. emeleteken szállásoltak el, hogy így csökkentsék őrzésük költségeit. Elkészültekor a világ hetedik legmagasabb épülete volt, 1988-ig Európa legmagasabbja, de napjainkban is a világ legmagasabb oktatási célú épülete.
a varsói Kultúrpalota
A Vörös térről egy perc séta csak a Bolsoj. A balettrajongóknak nem kell bemutatni, a világ egyik leghíresebb operaháza. Előadásra bejutni nem könnyű és nem is olcsó (félévvel előre érdemes jegyeket nézni), de vezetett túrák léteznek, tehát a kevésbé előre tervező balettrajongóknak sem kell lemondania róla.
Moszkva hatalmas méretei és óriási távolságai miatt célszerű a tömegközlekedést igénybe venni, melynek legfontosabb (és turisztikai szempontból legérdekesebb) eleme a metró, amely egyben egyike annak a kevés figyelemre méltó (mondhatni szép) szocialista realista alkotásnak, amelyek a szocializmus idején készültek. Kialakításakor az is fontos szempont volt, hogy egy esetleges háború esetén megfelelő óvóhelyként is funkcionálhasson. 1935-ben kezdték építeni, 12 metróvonala és több mint 180 állomása van, melyek kialakítása valóban szép látványt nyújt festményeivel, mozaikmunkáival és díszkandeláberjeivel. Naponta kilencmillió utas utazik rajta (a világ második legsűrűbben használt metróhálózata), s a szerelvények 90 másodpercenként követik egymást csúcsidőben. A rendszer teljes hosszúsága csaknem 300 kilométer.
A moszkvai metrók megállóinak szépségéről mindent elárul az a tény, hogy pl. a Majakovszkaja állomást UNESCO világörökség helyszínnek választották. Ezen a kettes számmal jelölt, egyébként kicsit nyelvtörő nevű Zamoszkvoretszkaja vonalon található a szintén alaposan, de már a szovjet realizmus stílusjegyeivel díszített Novokuznyetszkaja állomás is.
Ha nincs egy napunk a metró minden csodáját felfedezni, de a Majakovszkaja állomásnál azért többet szeretnénk látni, akkor jó választás az ötös vonal, ahol a különböző stílusú megállókban (Kijevszkaja, Krasznopresznyenszkaja, Beloruszkaja, Novoszlobodszkaja, Taganszkaja) tényleg egy különleges múzeumban érezhetjük magunkat.
Sajnos nekem most a múzeumok nem fértek bele, pedig Moszkva számos izgalmas múzeumi gyűjteménnyel is büszkélkedik, de akiket érdekel, itt egy lista, hogy melyek a legérdekesebbek:
- Moszkvai Állami Történelmi Múzeumot a prehisztorikus kortól napjainkig mutatja be Oroszország történelmét, köztük számos felbecsülhetetlen értékkel, mellyel a Romanovok gazdagították a gyűjteményt.
- A világhírű Tretyakov Képtár a 19. században élt Tretyakov-fivérek magángyűjteményéből alakult ki, s ma az orosz képzőművészet - festészet, szobrászat, rajz- és részben iparművészet – leghíresebb alkotásait mutatja be.
- Az orosz szecesszió egyik leglenyűgözőbb alkotása a Gorkij Emlékmúzeum; az épület eredetileg egy művészetpártoló milliomos bankár tulajdonában volt, de 1931-ben Sztálin odaajándékozta azt a neves szocialista írónak, Makszim Gorkijnak.
- Aki a 17-19. századi életformára kíváncsi, feltétlenül látogasson el a Romanov bojárok palotájába, melyet a kor fényűző stílusában alakítottak ki és rendeztek be. Gyűjteményében a Romanovok személyes tárgyait tekinthetjük meg.
- További moszkvai múzeumok: Modern Történeti Múzeum, Puskin Múzeum, Borogyino Panorámamúzeum.
Ha egy napra kiszabadulnál a nagyvárosból, akkor nagyon népszerűek ezek a „Aranygyűrű” útvonal, mely néhány, Moszkván kívüli városka „gyűrűjére” utal (pl. Vladimir, Suzdal, Borobigyovo), ahol szintén csodás építészeti remekekre bukkanhatsz, és ahogy Oroszországban mindenhol, történelem-történelem-történelem, minden négyzetcentiméteren. (Ha pedig több időd van, akkor hajrá vasúttal Szibéria).
Nekem ezeket a helyszíneket mutatták meg, de aki idejön érdemes arra is áldozni néhány napot, hogy csak úgy bóklásszon Moszkvában, a Vörös tér környékétől elszakadva is. Nem csak a híres székesegyházak és látnivalók lesznek szépek, hanem a legapróbb, legeldugottabb kis utcában sétálgatva is hirtelen a elénk kerülhet egy random arany hagymakupola, ami egy olyan épülethez tartozik, ami nem is híres feltétlenül, mivel nincs benne az útikönyvekben.
