Előzmény: Prisztina, a vidéki Koszovó

1./ Koszovó illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület. Szerbia és az ENSZ nem ismeri el Koszovó függetlenségét, s mind a mai napig ENSZ-irányítás alatt álló területnek tekintik a Szerbia szuverén területén, amely név a Kosovo Polje vidék nevének lerövidült változata, melynek jelentése „Rigómező” (a szerb kos magyarul (fekete)rigót jelent). A környéken zajló és a magyar történelemhez is kapcsolódó két középkori csata ezért rigómezei csata néven ismert (1389, és 1410)

forrás: https://goo.gl/0TN9uT

2./ Koszovó függetlenségét eddig a 193 független ország közül 108 ismerte el. A független országok közül 44 nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri el Koszovót, vagy kimondottan tiltakozott a függetlenség egyoldalú kikiáltása ellen. A többi ENSZ-tagország álláspontja semleges, nem egyértelmű, vagy egyelőre nem ismert.

forrás: https://goo.gl/zci4sA

3./ Koszovó államformája parlamentáris köztársaság; a Szerbek szerint pedig autónom tartomány. Vezetője ezáltal az ENSZ főtitkár koszovói különmegbízottja, de természetesen az állam rendelkezik államfővel és miniszterelnökkel is.

4./ Albánok alkotják az ország lakosságának majdnem 90%-át. A szerbek 7%-ot,  a maradékon pedig törökök, cigányok, és bosnyálok osztozkodnak.

forrás: https://goo.gl/P8Zspt

5./ Koszovó lakosságának mintegy 90%-a szunnita muzulmán. A koszovói háború előtt több mint 500 mecset volt és sok imahely. Ezek felét a háborúban megsemmisítették. A háború óta többségüket újraépítették, és szaúdi vahhábita támogatással számos új mecset épült és épül. Koszovóban mintegy 65 000 katolikus is él, akik főleg albánok vagy horvátok.

6./ Az ENSZ koszovói békefenntartó missziója 2001-ben pénzügyi reform keretében bevezette a tartományban az eurót, mint hivatalos pénznemet. Feladata a korábban széles körben használt német márka leváltása volt, amely az 1999-es háború előtt a ténylegesen használt pénznem volt.

7./ A koszovói utakon nagy volt a forgalom, és lényegében minden bokorban egy kocsi parkolt. A helyi vállalkozók ki is használják az autószeretetet, szinte minden kilométerre jut egy benzinkút és egy autómosó. Mint kiderült, errefelé illik hetente legalább egyszer kocsit mosatni, emiatt csillognak-villognak is a főként német használt autók. Feltűnő volt, rengeteg volt az olasz, német, osztrák, svájci vagy éppen szlovén rendszám. Nem azért, mert Koszovó a nyugati turizmus új felfedezettje, hanem mert a külföldön dolgozó koszovóiak százezrei látogatnak haza nyaranta. 

8./ Mivel Koszovó hosszú évszázadokig nyögte a törökök uralmát – ehhez képest a mi 145 évünk csekélységnek tűnhet –, nem csoda, hogy a helyi konyha ízig-vérig török. A húsok közül előszeretettel fogyasztják a bárányt, a borjút és a szárnyasokat, sertést azonban hiába is keresnénk. A kávé is török kávé, vagy inkább törökösen főzött kávé, hiszen a görögök görög, a bosnyákok bosnyák kávénak nevezik.  A kávézaccot van, ahol megeszik, de hagyományosan jósolni szokás belőle. 

9./ Koszovó himnuszának a neve Európa, amelyet Mendi Mengjiqi komponált. A himnusznak nincs hivatalos szövege, csak zenei elemből áll, bár nem hivatalos szöveget készítettek hozzá. Azért esett erre a választás, mert így a többnemzetiségű államban nem sértenek meg egyetlen etnikumot sem.

10./ Koszovó egyik leghíresebb szülöttje Rita Ora énekesnő, aki Prisztinában látta meg a napvilágot 1990-ben. 

Ugyancsak nagyon büszkék arra, hogy 2016-ban – miután a NOB 2014-ben 205. tagjaként elismerte Koszovót – a riói olimpián Majlinda Kelmendi megnyerte Koszovó első olimpiai érmét, ami rögtön egy aranyérem lett.