Bahrain és a többi Öböl-menti olajállam már régóta szerepelt a bakancslistámon. De eddig a vízum miatt lehetetlen volt magyar állampolgárnak elmenni. Azonban 2014 őszén megváltoztak a szabályok: €60 fejében a repülőtéren is fel lehet venni. Dubait néztem ki, mint HUB-ot, és innen mentem csillagtúraszerűen Bahrainbe, Indiába, és Kuvaitba is.
Dubaiba oda-vissza a Wizz Air-rel mentem. A nagy kézi elég volt, és csak a nagyobb lábteret vettem meg. De még így is százezres tétellel volt olcsóbb, mint hagyományos társasággal.
Szeptember 5-én időben indult és érkezett a Wizz. A bibi annyi volt, hogy a magyar fapados a DWC-re, vagyis a most még másodlagos reptérre érkezik. Szerencsére bőven volt időm a másnap reggeli indulásig; de busszal és metróval kb. 2 óra a két reptér egymástól.
Bahrain fővárosába, Manamába, Dubaiból érdekes módon, de a Hong Kong-i székhelyű Cathay Pacific volt a legolcsóbb. Kb. 1 órányi repülésre van egymástól a két város. Felszállás közben remek kilátás nyílt Dubaiba, köztük a Burj Khalifa épületére; valamint a Föld szigetvilágra is. Eseménytelen út után landolás, majd a határon kifizettem a vízumdíjat bahraini dinárban és már bent is voltam.
Mivel a szállások Manamában eszméletlen drágák – nem tipikus turista desztináció – így más megoldás felé néztem. A FB-on akadtam rá az itt élő magyarok csoportjára, és ajánlotta fel egy magyar házaspár, hogy befogadnak erre a két éjszakára. Sőt, vállalták, hogy körbevisznek az országban. Sok érdekességet meséltek, amiket a poszt végén megosztok. Nettó 2 napot voltam, így előre megterveztük a programot. Első nap Manama és környékét, másodikon pedig a „vidéket” fedeztük fel.
Manama
A város jelentése: „alvóhely”, de erre teljes egészében rácáfol, ami rövidesen ki is derül, hogy miért.
Első állomásunk a Bahrain Nemzeti Múzeumba vezetett. Érdekes, és jól berendezett. Az összes látnivaló kicsinyített mása meglelhető benne, valamint Bahrain történelmét is bemutatják. Az emeleten kialakítottak egy korabeli Souq-ot, illetve több teremnyi galéria, művészeti és szobrászati csarnokot is.
A múzeum mellett található a Nemzeti Színház modern, 1000 főt befogadó épülete. Mindkettő a Perzsa-öböl mentén helyezkedik el.
Az Al-Faith Mecset felé vettük innen az irányt. Másik neve: Nagy Mecset. Tényleg hatalmas. Az 1984-ben épült mecset 7000 hívő befogadására alkalmas. A márványt Olaszországból hozták, az üveg Ausztriában készült, a tikfa Indiából, a faragások pedig helyi mesteremberek munkája.
A Nemzeti Könyvtár épülete a mecset mellett foglal helyett. Sajnos ide nem lehetetett bemenni, csak kívülről megnézni.
Sajnos a Péntek Mecset a nem muszlimok előtt zárva van. Ennek ellenére megéri kívülről is megnézni az 1938-ban épült mecsetet. A hely érdekessége, hogy a régi és új Manama határán van. egyik oldalon modern épületekkel, míg a másikon a régi városrész épületei.
Még a britek építették 1945-ben a Bab al-Bahrain-t, melynek jelentése: Bahrain kapuja. 1986-ban újratervezték, és iszlám jegyekkel „ruházták” fel az épületet. Mikor építették, ez még a kikötő kapuja volt, innen a név. Itt volt a vámhivatal. Azóta a területet előtte feltöltötték, így a tenger „arrébb költözött”. Ma Souq található itt.
Manama belváros tele van szebbnél szebb, és furcsábbnál furcsább alakú épületekkel. Ez az üzleti és diplomatanegyed egyben. A legtöbb luxus szálloda is itt található.
Innen estebédre mentünk egy közeli helyre. Helyi finomság volt a menü. (Sajnos a nevüket nem sikerült megjegyeznem, de beszéljenek róla a képek).
A naplemente a Perzsa-öbölben meseszép volt. Igaz, érdekes, hogy kicsit korán lemegy már a nap.
A vidéki Bahrain
Reggelizni egy tipikus bahraini reggelit ettem; majd autóba ültünk, és a „vidéket” fedeztük fel. Kicsit érdekes vidékről beszélni egy olyan ország esetén, ami nem sokkal nagyobb területileg, mint egész Budapest. (Budapest 525 km2, míg Bahrain 694 km2).
Mindössze 10 percnyi autóútra fekszik a Qal’at al-Bahrain, vagyis a Bahrain Erőd. Az erőd alapjait a portugálok építették a 16. században. Ebben az időben több védelmi pontot is kialakítottak mind a partmentén, mind a sziget belsejében. A terület kb. 2800 éve lakott; 7 kor emlékeit találták meg az ásatások során. Nekem a legjobban az tetszett, hogy az erődről pont rá lehetett látni a modern felhőkarcolókra: egyesült a múlt és a jelen építészete.
Kicsit eltelt az idő mire az ősi Barbar templomot megtaláltuk. A GPS sem akarta elsőnek kiadni a helyet. Kr.e. 2. és 3. évezredből származik a templom, melyet Enkinek, a Bölcsesség és a Földalatti Édes Víz istenének szenteltek fel.
Sar alig fél órára van az erődtől. Leghíresebb látnivalója az A’ali sírhalmok. A halmok a Dilmun időszakig nyúlik vissza. Egy halomban legtöbbször egy egész generációt eltemettek. Kb. 15 méter magasak, és 45 méter átmérőjűek. Minél magasabb, annál jelentősebb személyé volt.
Bahrain egy szigeten helyezkedik el, de 1986-ra elkészült a King Fahd híd, mely összeköti a királyságot Szaúd-Arábiával. Sajnos oda nem mehettem át. de a határig el lehetett menni. Ugyanis a 25 km-es híd felénél építettek egy mesterséges szigetet; itt található a határ is egy kis parkkal. Érdekes volt ide is eljönni.
Utolsó állomásunk az Élet fája. Kb. 400 éves, majd 10 méter magas a Prosopis cineraria fa. A környékén semmi nincs, vizet alig kap a fa. A fának mitológiai jelentősége van: több mondában is megjelenik, mint pl. a Bibliában, az Ótestamentumban, vagy a Gilgames eposzban.
Sajnos a Formula 1-es pálya a felújítások miatt zárva volt, így az kimaradt. Innen már csak visszafelé mentünk Manamába. Este az egyik plázába mentünk el vacsorázni, valamint megnézni az éjszakai fényeket.
Két nap teljesen ideális volt a város felfedezésére. Bahrainből délben indult a gépem vissza Dubaiba. Egyszerű belépés után pár óra várakozással indult a Jet Airlines Delhibe.
Érdekességek Bahrainről
Bahrain államformája alkotmányos monarchia; az élén Hamad ibn Ísza Ál Halífa.
Pénzneme a bahraini dinár. 1 BHD = 695 Ft.
Az 1,3 milliós lakosságnak kevesebb, mint a fele, csak 45%-a helyi lakos. Kb. ugyanennyien vannak a dél-kelet ázsiai régióból, a maradék pár % pedig Afrikából, és Európából származik.
Bahrain, Dubaihoz hasonlóan egy olajban gazdag állam. Szinte minden ingyenes: egészségügy, tömegközlekedés, oktatás, és lényegében a benzin is. Ezért érdekes, hogy 2011-ben az un. Arab-tavasz, Bahraint is elérte. A 2011-es egyiptomi forradalom hatására 2011 februárjában megmozdulások kezdődtek, amelynek fő oka a vallási megosztottság volt: a síita többség felett egy szunnita kisebbség uralkodik, amely kirekeszti a síitákat a hatalomból és a gazdagságból. A hatalom a tömegmegmozdulásokat rendőri rohammal verte szét, viszont a később visszatérő tüntetőket már nem érte atrocitás. A változást a szaúdi és katari rendőri erők megjelenése jelentette 2011. március 14. táján, amely után a tüntetéseket feloszlatták, majd a demonstrálók fő jelképének számító Gyöngy teret is elbontották. A mai napig megmaradtak azonban Manama közepén azok a drótkerítések, amiket annak idején építettek.
Manama nagyon gazdag, azonban a vidéki városokban érződik, hogy szegénység van. A házak lepusztultabbak, és nincs meg az a rendezettség sem, mint a fővárosban.
A szigetnek csak a 2/3-a látogatható. A sziget alsó harmada a királyi család lakóhelye, ami a külvilág elől el van zárva.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
micsoda? 2015.11.02. 21:54:27
alimail · http://alitraveling.blog.hu/ 2015.11.02. 22:20:17
Illetve a vallási ellentétet sejtem még a háttérben. A síták és szunniták között olyan évszázados ellentétek vannak, amiket nekünk nagyon-nagyon felfogni, és megérteni. Emiatt is tört ki a polgárháború 2011-ben. A felszínen minden jó, de kicsit mélyebbre ásunk, és mér előjönnek a problémák.
Manamát elhagyva látszott, hogy már nem olyan rendezett, mint a főváros.
Én csak azt tudtam leírni, amiket én tapasztaltam ebben a rövidke időben. De folytatódik a blog rövidesen Indiával és Kuvaittal.