Bahrain
egy elfeledett "olajország"

Bahrain és a többi Öböl-menti olajállam már régóta szerepelt a bakancslistámon. De eddig a vízum miatt lehetetlen volt magyar állampolgárnak elmenni. Azonban 2014 őszén megváltoztak a szabályok: €60 fejében a repülőtéren is fel lehet venni. Dubait néztem ki, mint HUB-ot, és innen mentem csillagtúraszerűen Bahrainbe, Indiába, és Kuvaitba is. 

Dubaiba oda-vissza a Wizz Air-rel mentem. A nagy kézi elég volt, és csak a nagyobb lábteret vettem meg. De még így is százezres tétellel volt olcsóbb, mint hagyományos társasággal. 

Szeptember 5-én időben indult és érkezett a Wizz. A bibi annyi volt, hogy a magyar fapados a DWC-re, vagyis a most még másodlagos reptérre érkezik. Szerencsére bőven volt időm a másnap reggeli indulásig; de busszal és metróval kb. 2 óra a két reptér egymástól.

Bahrain fővárosába, Manamába, Dubaiból érdekes módon, de a Hong Kong-i székhelyű Cathay Pacific volt a legolcsóbb. Kb. 1 órányi repülésre van egymástól a két város. Felszállás közben remek kilátás nyílt Dubaiba, köztük a Burj Khalifa épületére; valamint a Föld szigetvilágra is. Eseménytelen út után landolás, majd a határon kifizettem a vízumdíjat bahraini dinárban és már bent is voltam.

Mivel a szállások Manamában eszméletlen drágák – nem tipikus turista desztináció – így más megoldás felé néztem. A FB-on akadtam rá az itt élő magyarok csoportjára, és ajánlotta fel egy magyar házaspár, hogy befogadnak erre a két éjszakára. Sőt, vállalták, hogy körbevisznek az országban. Sok érdekességet meséltek, amiket a poszt végén megosztok. Nettó 2 napot voltam, így előre megterveztük a programot. Első nap Manama és környékét, másodikon pedig a „vidéket” fedeztük fel. 

Manama


A város jelentése: „alvóhely”, de erre teljes egészében rácáfol, ami rövidesen ki is derül, hogy miért.

Első állomásunk a Bahrain Nemzeti Múzeumba vezetett. Érdekes, és jól berendezett. Az összes látnivaló kicsinyített mása meglelhető benne, valamint Bahrain történelmét is bemutatják. Az emeleten kialakítottak egy korabeli Souq-ot, illetve több teremnyi galéria, művészeti és szobrászati csarnokot is. 

A múzeum mellett található a Nemzeti Színház modern, 1000 főt befogadó épülete. Mindkettő a Perzsa-öböl mentén helyezkedik el.
 img_8777.JPG

Az Al-Faith Mecset felé vettük innen az irányt. Másik neve: Nagy Mecset. Tényleg hatalmas. Az 1984-ben épült mecset 7000 hívő befogadására alkalmas. A márványt Olaszországból hozták, az üveg Ausztriában készült, a tikfa Indiából, a faragások pedig helyi mesteremberek munkája. 

A Nemzeti Könyvtár épülete a mecset mellett foglal helyett. Sajnos ide nem lehetetett bemenni, csak kívülről megnézni.
 img_8787.JPG

Sajnos a Péntek Mecset a nem muszlimok előtt zárva van. Ennek ellenére megéri kívülről is megnézni az 1938-ban épült mecsetet. A hely érdekessége, hogy a régi és új Manama határán van. egyik oldalon modern épületekkel, míg a másikon a régi városrész épületei.
 img_8831.JPG

Még a britek építették 1945-ben a Bab al-Bahrain-t, melynek jelentése: Bahrain kapuja. 1986-ban újratervezték, és iszlám jegyekkel „ruházták” fel az épületet. Mikor építették, ez még a kikötő kapuja volt, innen a név. Itt volt a vámhivatal. Azóta a területet előtte feltöltötték, így a tenger „arrébb költözött”. Ma Souq található itt. 

Manama belváros tele van szebbnél szebb, és furcsábbnál furcsább alakú épületekkel. Ez az üzleti és diplomatanegyed egyben. A legtöbb luxus szálloda is itt található. 

Innen estebédre mentünk egy közeli helyre. Helyi finomság volt a menü. (Sajnos a nevüket nem sikerült megjegyeznem, de beszéljenek róla a képek). 

A naplemente a Perzsa-öbölben meseszép volt. Igaz, érdekes, hogy kicsit korán lemegy már a nap. 

A vidéki Bahrain

 

Reggelizni egy tipikus bahraini reggelit ettem; majd autóba ültünk, és a „vidéket” fedeztük fel. Kicsit érdekes vidékről beszélni egy olyan ország esetén, ami nem sokkal nagyobb területileg, mint egész Budapest. (Budapest 525 km2, míg Bahrain 694 km2).

img_20150907_083725.jpg

Mindössze 10 percnyi autóútra fekszik a Qal’at al-Bahrain, vagyis a Bahrain Erőd. Az erőd alapjait a portugálok építették a 16. században. Ebben az időben több védelmi pontot is kialakítottak mind a partmentén, mind a sziget belsejében. A terület kb. 2800 éve lakott; 7 kor emlékeit találták meg az ásatások során. Nekem a legjobban az tetszett, hogy az erődről pont rá lehetett látni a modern felhőkarcolókra: egyesült a múlt és a jelen építészete. 

img_8935.JPG

img_8958.JPG

img_8932.JPG

Kicsit eltelt az idő mire az ősi Barbar templomot megtaláltuk. A GPS sem akarta elsőnek kiadni a helyet. Kr.e. 2. és 3. évezredből származik a templom, melyet Enkinek, a Bölcsesség és a Földalatti Édes Víz istenének szenteltek fel.
 barbar.jpeg

Sar alig fél órára van az erődtől. Leghíresebb látnivalója az A’ali sírhalmok. A halmok a Dilmun időszakig nyúlik vissza. Egy halomban legtöbbször egy egész generációt eltemettek. Kb. 15 méter magasak, és 45 méter átmérőjűek. Minél magasabb, annál jelentősebb személyé volt. 

img_8972.JPG

img_8973.JPG

Bahrain egy szigeten helyezkedik el, de 1986-ra elkészült a King Fahd híd, mely összeköti a királyságot Szaúd-Arábiával. Sajnos oda nem mehettem át. de a határig el lehetett menni. Ugyanis a 25 km-es híd felénél építettek egy mesterséges szigetet; itt található a határ is egy kis parkkal. Érdekes volt ide is eljönni. 

img_8996.JPG

img_9007.JPG

Utolsó állomásunk az Élet fája. Kb. 400 éves, majd 10 méter magas a Prosopis cineraria fa. A környékén semmi nincs, vizet alig kap a fa. A fának mitológiai jelentősége van: több mondában is megjelenik, mint pl. a Bibliában, az Ótestamentumban, vagy a Gilgames eposzban.
 tree_of_life_bahrain.jpg

Sajnos a Formula 1-es pálya a felújítások miatt zárva volt, így az kimaradt. Innen már csak visszafelé mentünk Manamába. Este az egyik plázába mentünk el vacsorázni, valamint megnézni az éjszakai fényeket. 

Két nap teljesen ideális volt a város felfedezésére. Bahrainből délben indult a gépem vissza Dubaiba. Egyszerű belépés után pár óra várakozással indult a Jet Airlines Delhibe.

 

Érdekességek Bahrainről


Bahrain államformája alkotmányos monarchia; az élén Hamad ibn Ísza Ál Halífa.

Pénzneme a bahraini dinár. 1 BHD = 695 Ft.

img_20150906_091315.jpg

Az 1,3 milliós lakosságnak kevesebb, mint a fele, csak 45%-a helyi lakos. Kb. ugyanennyien vannak a dél-kelet ázsiai régióból, a maradék pár % pedig Afrikából, és Európából származik.

Bahrain, Dubaihoz hasonlóan egy olajban gazdag állam. Szinte minden ingyenes: egészségügy, tömegközlekedés, oktatás, és lényegében a benzin is. Ezért érdekes, hogy 2011-ben az un. Arab-tavasz, Bahraint is elérte. A 2011-es egyiptomi forradalom hatására 2011 februárjában megmozdulások kezdődtek, amelynek fő oka a vallási megosztottság volt: a síita többség felett egy szunnita kisebbség uralkodik, amely kirekeszti a síitákat a hatalomból és a gazdagságból. A hatalom a tömegmegmozdulásokat rendőri rohammal verte szét, viszont a később visszatérő tüntetőket már nem érte atrocitás. A változást a szaúdi és katari rendőri erők megjelenése jelentette 2011. március 14. táján, amely után a tüntetéseket feloszlatták, majd a demonstrálók fő jelképének számító Gyöngy teret is elbontották. A mai napig megmaradtak azonban Manama közepén azok a drótkerítések, amiket annak idején építettek.

 img_8841.JPG

Manama nagyon gazdag, azonban a vidéki városokban érződik, hogy szegénység van. A házak lepusztultabbak, és nincs meg az a rendezettség sem, mint a fővárosban.

A szigetnek csak a 2/3-a látogatható. A sziget alsó harmada a királyi család lakóhelye, ami a külvilág elől el van zárva.

A bejegyzés trackback címe:

https://alitraveling.blog.hu/api/trackback/id/tr518041402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

micsoda? 2015.11.02. 21:54:27

Olvastam volna még tovább, sőt még több fotót is nézegettem volna, köszönöm. Azt azonban nem értem, ha minden ingyenes, akkor miért szegények. Talán a jómódban ellustultak:)

alimail · http://alitraveling.blog.hu/ 2015.11.02. 22:20:17

@micsoda?: ahogy én kivettem, a szegény réteg a bevándorlók elsősorban. Nekik lehet, hogy nem minden ingyenes.
Illetve a vallási ellentétet sejtem még a háttérben. A síták és szunniták között olyan évszázados ellentétek vannak, amiket nekünk nagyon-nagyon felfogni, és megérteni. Emiatt is tört ki a polgárháború 2011-ben. A felszínen minden jó, de kicsit mélyebbre ásunk, és mér előjönnek a problémák.
Manamát elhagyva látszott, hogy már nem olyan rendezett, mint a főváros.
Én csak azt tudtam leírni, amiket én tapasztaltam ebben a rövidke időben. De folytatódik a blog rövidesen Indiával és Kuvaittal.

jobbagy 2015.11.03. 07:17:26

'Bahrain Dubajhoz hasonloan egy olajban gazdag allam': itt talan Abu Dhabira gondolhattal, Dubajnak nincsenek olajtartalekai

Kyria 2015.11.03. 09:39:19

Nagyon jó poszt, érdekes, informális, a hab a tortán pedig a sok-sok kép:).

Alitraveling a Facebookon

Leírás

A blog az utazásaimról szól, ahol megfordulok a világban :)
Az utóbbi időkben ez bővül a túra beszámolókkal.  

>

Alitraveling posztjai a nagyvilágból :)

TÁMOGASD AZ OLDALT:

Google translate

Látogatóim

Flag Counter

Szerzői jog

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett.

E-mail: alitraveling.hu@gmail.com 

Copyright © . Minden jog fenntartva.

süti beállítások módosítása