Minden amit tudni akartál a Húsvét-szigetről

Húsvét-sziget egy olyan hely, amely már kiskoromban elbűvölt, és sokáig elérhetetlennek tűnt, így nagyon örülök neki, hogy eljutottam ide. A Csendes-óceánban elszigetelten elterülő Húsvét-sziget a világ egyik legtávolabbi pontja.

Miután Limában eltöltöttünk fél napot - amivel befejeződött a perui kaland -, elintézve pár hivatalos dolgot, nekivágtunk az út következő állomásának: a Húsvét-szigetnek (igen, csak sziget, és NEM szigetek!). Limából 9 óra volt a repülőút, de ha Európából akarjuk elérni, akkor min. 2 teljes nappal számolni kell, de inkább többel. 
 img_20190723_181437.jpg

A helyiek körében Rapa Nui-ként ismert szigetet a kb. 1000 óriási kőfigura tette ismertté, amelyek évszázadok óta a szigeten állnak. A régészek az 1940-es évek óta próbálják meg megoldani a rejtélyt, ám a puzzle néhány darabja még ma is ismeretlen.

img_20190723_133755.jpg

Sok utazót, köztük engem is, a moai rejtélye vonzotta. A szigeten egyedülálló módon keveredett a polinéz kultúra és a chilei befolyás. De hol is van a Húsvét-sziget? A Csendes-óceánban található sziget a polinéz háromszög délkeleti részén található. Legközelebbi szomszédja az 56 lakosú Pitcairn-sziget (2092 km), az „anyaország” Chile pedig több mint 3500 km-re fekszik tőle.

 

Rövidke történelme

Annak ellenére, hogy a sziget mindentől távol esik, kb. 1500 éve folyamatosan lakják, így gazdag és érdekes története van. A hagyomány szerint az első emberek a mai álláspont szerint i.e. 300 körül érkeztek. Az első Rapa Nui király Hoto Matu’a volt, aki az Anakena strandon érte el a szigetet. Követői istenként tekintettek rá. 

900-tól kezdődően a szigetlakók hatalmas kőszobrokat, moai-kat kezdtek építeni, hogy imádják az istenségükhöz hasonló királyokat. Több mint 1000 moai-t állítottak fel a szigeten és az ősi istentisztelet vált életmódjukká és vallásukká.

img_20190723_134005.jpg
A népesség a 17. századra elérte a csúcsát: ekkorra kb. 15.000-en laktak a kis szigeten, ami túl sok volt egy ekkora területen. A szegények, akik a szobrokat faragták, fellázadtak és a törzsek között háború tört ki. Ekkor döntötték le a szobrokat is – így amit ma felállítva látunk, azokat utólag állították helyre. A 18-19. században peruiak elvitték rabszolgának a lakosság nagy részét, és a helyi lakosság száma alig 100 fő volt ebben az időben.
 img_20190723_223908.jpg

A szigetet elsőként a holland James Roggeveen fedezte fel 1722-ben húsvét napján, így innen ered a sziget neve, azonban a helyiek a szigetet a mai napig az ősi nyelven, Rapa Nui-nak hívják. A holland után több európai hajós is kikötött, köztük pl. James Cook, és ezzel megkezdődött a sziget bukása.

1888-ban a Húsvét-szigetet Chile magához csatolta, és ma is a joghatósága alatt áll. Az 1960-as években megindult a légi közlekedés Santiagoból, azóta kezdődtek meg az alaposabb régészeti ásatások is. Ma kb. 4000 fő állandó lakosa van a szigetnek és évente 100 ezren keresik fel.

 

Mikor érdemes menni?

A legtöbb ember február első két hetében látogatja meg a Húsvét-szigetet, amikor megrendezik az éves Tapati Rapa Nui fesztivált.

A legideálisabb időszak az a március és április, valamint szeptember-október. Én az ottani téli időben, júliusban voltam: kb. 20-25 fok volt nappal, de sokszor párás az idő, miatt pl. napfelkeltét nem is láttunk, és naplementét is csak egyszer. De cserébe kevés ember van, alig volt egy-egy szobornál rajtunk kívül még valaki.

 

Hogyan lehet eljutni?

Mindössze egy légitársaság, a chilei LATAM repül Rapa Nuira napi 2x Chile fővárosából. A gép a hét egy napján továbbmegy Tahitire, így onnan is el lehet jutni. Sajnos a jegy nem olcsó, Santiagoból az átlag retúr jegy 600 USD körül van, és csak ritkán megy ez alá. Santiagoba már könnyebb eljutni, mivel több európai városból is van közvetlen összeköttetés.

img_20190722_192340.jpg

Időnként ki lehet fogni error fare, azaz hibás, elárazott jegyeket, mint pl. idén év elején, amikor Milánóból lehetett eljutni a Húsvét-szigetre 550 euróért.

 

Rapa Nui Nemzeti Park

A legtöbb szobor a nemzeti park területén található, mely 80 USD-be kerül a külföldieknek. Két helyen lehet megvenni: vagy megérkezés után a repülőtéren, de itt sokan vannak, így szerintem nem éri meg, vagy Hanga Roában. A belépő 10 napig érvényes és két hely kivételével, Orongo és a bánya, mindegyik helyre korlátlanul be lehet menni. A másik kettőbe csak egyszer.

A jegyet minden alkalommal ellenőrzik, így legyen nálunk. Bár pl. az egyik napfelte nézéskor nekem a bérlet a szálláson maradt, de megmutattam, hogy tegnap mér voltam itt, így beengedtek.

 

Hogyan közlekedjünk a szigeten?

Szerencsére több féle opció is van, mindenkinek az idejétől és a pénzétől függ, hogy mire tud befizetni. A legsportosabbak akár gyalog/futva is mehetnek, de azért így egynap össze tud jönni 50-60 km, vagy még több.

Sokan választják a kerékpárbérlést, amivel szintén hangulatos lehet bejárni a szigetet, bár így reggel vagy este már nehezebb közlekedni, tekintettel arra, hogy nincs közvilágítás az utakon.

A legegyszerűbb módja az autó (robogó, quad) bérlése. Mivel egyetlen út van a szigeten, így eltévedni nem igazán lehet. Nagy előnye, hogy így szabadabbak vagyunk, a magunk urai, és bármikor mehetünk napfelkeltét is nézni, ami a sziget túloldalán van (kb. 20 km a „fővárostól”). Mivel mi 6-an voltunk, így egy kis buszt béreltünk, ez volt a legjobb opció.
 img_20190724_123606.jpg

Az utolsó opció a szervezett túra: 1-2-3 napos túrákat is szerveznek. Ezek megfizethetőek, de nem vagyunk szabadok vele és pl. pluszban kell fizetni a napfelkeltéért.

 

Ahu és moai

A két fogalmat külön kell választani: a kövekből épített sírhalmok helyi neve az ahu, míg a moai az azokra helyezett hatalmas kőszobrok elnevezése. Ennek azért van jelentősége, mert ahu-ból csak kb. 350 van a szigeten, és nem mindegyik talapzatra került szobor. Ellenben van olyan, amelyikre 7 vagy 15 moai is került. A moaik számát lehetetlen meghatározni: 900 és 1000 közé saccolják, mivel a felkelés idején mindegyiket ledöntötték, és sokat a föld benőtt, így már nem is látszanak.
 img_20190723_144858.jpg

A szobrok hatalmasak: magasságuk 2 és 10 méter között van, bár az átlag 4-5 méter és több tíz tonnát nyom a súlyuk. Az egyik legnagyobb szobor 10 méter magas és 100 tonna, míg egy másik, ami a bányában maradt, 20 méter magas és kb. 270 tonnára saccolják a súlyát.

img_20190724_144144.jpg 

Hogyan készítették a szobrokat?

Amikor az első telepesek megérkeztek, Rapa Nui sokkal másképp nézett ki, mint ma. A sziget 70% -át pálmafa borította. A telepesek megkezdték a fák kivágását és a földtisztítást, hogy növényeket ültessenek és élelmet termeljenek az új társadalom támogatásához. A rapanuiaiak sok évvel később, kb. 1000 és 1600 között az őseik imádatának egyik formájaként moai szobrokat faragtak. Ezeket a szobrokat a falvakra néző peronokon állították fel, hogy a leszármazottakat megvédjék.

img_20190724_144429.jpg

Az összes szobor egy bányából került ki. A mai álláspont szerint előbb kifaragták a vulkanikus kőzetből a szobrot, majd függőleges pozícióban a helyére szállították fa rönkökön. Azonban ha útközben a szobor netán eldőlt, akkor elölről kezdték faragást, mivel ekkor már érintkezett egy nem szent földdel. Szent földnek csak a moai végleges helye számított (az ahu, amelyre helyezni akarták), valamint a bánya számított. Ezeket legtöbbször ott hagyták vagy később mér célra használták fel.

 

Egyéb infók

  • A szigeten van egy bank, de csak USD-t és EUR-t váltanak, más valutát nem. Van 2 ATM is, mivel a bank csak délelőtt van nyitva.
  • Szállás: többféle szállás közül választhatunk, olcsó hosteltől szállodáig, de az árak drágábbak. Nekünk 6 főre 3 éjszaka 600 USD volt reggelivel.
  • Étel: érdemes kipróbálni a helyi ételeket, főleg a tonhalat. Egy főétel sörrel kb. 8-9000 Ft-nyi pesoba kerül.
  • Konnektor: az európai töltőkkel működik, nem kell átalakító.
  • Internet: lehet SIM kártyát venni, bár érdemesebb beszerezni még a kontinensen, mivel sokszor nincs. Wifi a köztéri parkban van, de az se mindig működik.
     

img_20190723_215713.jpg

img_20190723_220014.jpg

img_20190723_212524.jpg

A legfontosabb szobrok

Ezeket néztem meg a 3 nap alatt, de a sorrend az már nem ebben volt. 

Ahu Tongariki

A legjobb hely a napfelkeltét megnézni, már ha szerencsénk van. De ettől függetlenül is kihagyhatatlan hely, mivel ez a legnagyobb szoboregyüttes: 15 maoi áll az ahun, mögötte a tengerrel. Nagyon látványos, főleg du-n amikor a nap megvilágítja a szobrokat.

img_20190723_182447.jpg

img_20190723_175649.jpg

img_20190723_180453.jpg

img_20190723_180402.jpg

img_20190723_180617.jpg

img_20190723_181301.jpg

img_20190723_181437.jpg

Ahu Akivi

A 7 moai a tenger felé néz és nem a szárazföld felé. Egyesek szerint a szobrok és az óceánpart között egy falu lehetett és azt védelmezték a szobrok.

img_20190723_144015.jpg

img_20190723_144815.jpg

img_20190723_144451.jpg

img_20190723_144858.jpg

img_20190723_144951.jpg

Ana Te Pa Hu és Te Peu

Utólag szerintem kihagyható. Az előbbi egy kis barlang, míg utóbbi sziklák. Sok idő elment a túrázással és a ráfordított idő nem adott akkora élményt, hogy megérné.

img_20190723_133629.jpg

img_20190723_133142.jpg

img_20190723_133748.jpg

img_20190723_134559.jpg

img_20190723_141221.jpg

Anakena

Anakena a Húsvét-sziget fő strandja, és sokkal nagyobb homokos területtel rendelkezik, mint Ovahe. Vannak piknik létesítmények és egy szép étterem, amelyet Tahititől behozott magasodó pálmafák árnyékolnak. 

img_20190723_154504.jpg

img_20190723_154517.jpg

Az Anakena strand nemcsak úszásra és napozásra alkalmas, hanem kiváló moai (Ahu Nau Nau) nézésre is. Az arcok sokkal pontosabbak, mint a szigeten lévő többi moai, mert a homok borította őket, amely megvédve a széltől és az esőtől.

img_20190723_155111.jpg

img_20190723_155116.jpg

Anakena a Húsvét-sziget történelmének fontos darabja, ez volt az a hely, ahol az első polinéziai gyarmatosítók kiszálltak a hajóikból. 

img_20190723_155203.jpg

img_20190723_155639.jpg

Ovahe

Egy másik tengerpart, nem messze Anakena-tól.
 img_20190723_143235.jpg

Vinapu

Vinapu érdekes hely, mert két érdekes ahu maradványai is láthatóak, amelyeken moai álltak. Ma a moaik arcukkal lefelé fekszenek, kalapjuk pedig előtük szétszórva. 

img_20190724_135618_1.jpg

img_20190724_140901.jpg

img_20190724_134739.jpg

img_20190724_134907.jpg

img_20190724_135503.jpg

A sziklás tengerpart látványos, és mindig megállítottuk az autót, hogy kijutunk és közelebb menjünk a szikla széléhez. Szerettük nézni, ahogy a hatalmas hullámok hevesen csapódnak a partra.

img_20190723_143528_1.jpg img_20190723_112705.jpg

Ahu Huri A Urenga

Az egyetlen szobor, mely a szigetén közepén van és nem az óceán partján. 

img_20190724_141327.jpg

img_20190724_141408.jpg

Rano Kau  kráter és Orongo

A Rano Kau egy kihalt vulkán, amely a Húsvét-sziget legdélibb hegye és 324 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Nem lehet a kráterbe bemászni, mivel ez egy védett terület, azonban a peremről fantasztikus kilátás nyílik. A kráter belsejének sajátos mikroklímája van.

img_20190724_101806.jpg

img_20190724_102414.jpg

A kráter mellett Orongo települése található, egy kőfalu és ünnepi központ, amely egy szikla szélén fekszik. Rengeteg kőházak fennmaradt. Orongo elsősorban a madárember kultusz miatt nevezetes: egy évente megrendezett verseny a szigetlakók közötti, a szezon első füstös csér tojásának összegyűjtésére. Ez azt jelentette, hogy át kellett úszni a Motu Nui szigetére, majd visszaúszni Rapa Nui-ra, felmászni a Rano Kau tengeri sziklájára és eljutni Orongóba.

img_20190724_100850.jpg

img_20190724_100909.jpg

Ja, igen, és a tojást épen kellett visszahozni. Mondanom sem kell, hogy ez egy veszélyes verseny volt, ahol a résztvevők az életükkel játszottak. Amelyik törzs versenyzője elsőként ért vissza az épp tojással az a törzs lett egy évig a vezető. 

img_20190724_101414.jpg

img_20190724_101537.jpg

img_20190724_103118.jpg

Rano Raraku

Egy kihalt vulkán, amely kőbánya volt. Innen származott a kő, amelyből moaikat kifaragták. A kőbányát körülbelül 500 éven keresztül használták, egészen az 1700-as évek elejéig. A fel nem használt szobrok szanaszét hevernek a területen. Néhány szobor befejezetlen marad, míg néhány a sziklában maradt. Itt lehet a legjobban megismerni, hogy hogyan készültek a szobrok. Az egész szigeten az egyik legjobb hely, kár hogy csak egyszer lehetetett ide bejönni.

img_20190724_141357.jpg

img_20190724_141551.jpg

img_20190724_142013.jpg

img_20190724_142743.jpg

img_20190724_144953.jpg

Ahu Tahai

Közvetlenül Hanga Roa mellett vannak, így ezt a legegyszerűbb megnézni. Esténként itt gyűlik össze mindenki, hogy a naplementét megnézze. 

img_20190724_183241.jpg

img_20190724_183253.jpg

img_20190725_102843.jpg

Ahu Ko Te Riku

Az egyetlen szobor, melynek szeme is van. Egyesek szerint mindegyik moainak volt, de ezt is csak pár éve helyezték vissza a helyiek kérésére.

img_20190725_103355.jpg

img_20190725_103429.jpg

img_20190725_103504.jpg

Hanga Kio’e

Tahai mellett áll az egyik legnagyobb szobor. 

img_20190725_111441.jpg
img_20190725_105033.jpg

img_20190725_105007.jpg

Puna Pau

Ebből a bányából származnak a „kalapok” A legtöbb szobornak volt kalapja, de ezek a felkelés idején megsemmisültek, vagy néhány elgurult a szobortól.

img_20190724_143356.jpg

img_20190724_143014.jpg

img_20190724_143018.jpg

Vaihú

Az itt levő 8 moai arccal lefelé fekszenek, pont ugyanúgy, ahogy évszázadokkal ezelőtt ledöntötték.

img_20190723_164938.jpg

img_20190723_165141.jpg

img_20190723_165542.jpg
Ahu Te Pito Kura

A 10 méter magas szobor kb. 100 tonna. Sajnos ma már ez is ledöntve van, bár biztos gyönyörű lenne, ha még eredeti pompájában állna. 

img_20190723_145821.jpg

img_20190723_145919.jpg

Papa Vaka rajzok

Bármi hihetetlen, de a sok rejtélyes szobor mellett még rejtélyesebb sziklarajzok is vannak a szigeten, amelyekről még kevesebbet tudni. Tonhal, cápa, kenu is megfigyelhető rajtuk, ha ügyesek vagyunk.

img_20190723_153627.jpg

img_20190723_153119.jpg

img_20190723_153157.jpg

Ezeken kívül még van néhány moai elfekve az út mellett itt-ott, de azoknak már nincs külön nevük. 

img_20190723_183758.jpg

A barlangokat is célszerű még a sziget nyugati felén felfedezni. 

img_20190724_131756.jpg

Összességében hatalmas élmény volt eljutni erre a csöppnyi szigetre, így mindenkinek csak javasolni tudom, hogy ha lehetsőége van/lesz rá, vagy a "környéken" jár, ne hagyja ki a szigetet, mert egyedülálló atmoszférája van. 

 + 1 szobor: 

Akinek nincs lehetsőge ide eljönni, azok egy szobrot a londoni British Múzeumban is megnézhetnek. A Hoa Hakananai'a (jelentése: "elveszett/ellopott barát") Orongoról származik és 1869 áprilisában érkezett a brit fővárosba. Chile többször vissza akarta már szerezni, de az angolok eddig nem adták eddig vissza. Érdekessége a szobornak a hátulján lévő faragások, amelyet a madárember kultuszhoz kötnek. 

angled_view_of_the_hoa_hakananai_a_statue.JPG

petroglyphs_on_the_back_of_the_hoa_hakananai_a_statue.jpg

A szobor a British Museum-ban. (forrás: innen)

 Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Alitraveling facebook (LIKE-old) és Instagram oldalát (kedveld), ahol extra tartalmakat is találsz.

fb.jpg

 ig.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://alitraveling.blog.hu/api/trackback/id/tr1515064468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zuiko 2019.09.13. 09:16:47

A tojásgyűjtő verseny célpontja nem a "koromszarvas", hanem a füstös csér.

Alitraveling a Facebookon

Leírás

A blog az utazásaimról szól, ahol megfordulok a világban :)
Az utóbbi időkben ez bővül a túra beszámolókkal.  

>

Alitraveling posztjai a nagyvilágból :)

TÁMOGASD AZ OLDALT:

Google translate

Látogatóim

Flag Counter

Szerzői jog

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett.

E-mail: alitraveling.hu@gmail.com 

Copyright © . Minden jog fenntartva.