Petra, a nabateusok ősi városa

Petra egészen lenyűgöző. Petra óriási. Legszívesebben minden kis odúját felfedezném, főleg, ha mindeközben nem kell a túlélésért küzdeni a negyven fokban. Fél karom odaadnám, ha láthatnám valahogyan fénykorában ezeket az épületeket, a templomokat, a lakásokat, az utakat és fenn az áldozati helyet, vagy a kolostor mindennapjait, ahol már közeledve a záráshoz egy csésze tea erejéig leülünk megpihenni és vagy fél óráig csak bámuljuk a romokat egy árnyékos peremről. 
 16_1.jpg

A jordániai utazásom egyik csúcspontja minden kétséget kizáróan Petra volt, a nabateusok romvárosa. Már önmagában a viola, vörös, rózsaszín, sárga krém lés barna minden árnyalatában ragyogó homokkő lenyűgöző látvány a mély szurdokokban és völgyekben.

A nabateusok a természettel harmóniában alkották meg nagyszerű építészetüket. A rózsaszín sziklában alakították ki templomaik, kincsesházaik, házaik és sírjaik homklokzatát. Petrában és környékén hozzávetőlegesen 800 emlék maradt fenn. 2007 óta Petra a világ hét „új csodája” közé tartozik. A kezdeményezés Svájcból indult, és sokan vitatják, de az emberek Jordániában nagyon büszkék erre a kitüntetésre. Petra az egyetlen hely a világon, amely az UNESCO világörökség mindkét természeti és kulturális listájára is felkerült. 

alitraveling_petra_jordan_77.jpg

A mai napig sem tudunk sokat a nabateusokról, akik létrehozták ezt a csodát. A félnomád arámi nyelven beszélő nép 2400 évvel ezelőtt az Arabfélszigetről vándorolt ide és kereskedelemből élt . Fővárosukban, Petrán rengeteg templomot és áldozati helyet létesítettek. Amelyeket a puha núbiai homokkőbe vájták, megmaradtak évezredek után is; amelyek szabadon álltak, azokat a szél és a földrengések elpusztították.

A város nyolc évszázadon át virágzott, de a karavánutak áthelyeződése miatt hanyatlásnak indult. A VI. században, az arabok térhódításával Petra csillaga végképp leáldozott.

alitraveling_petra_jordan_5.jpg

Csak a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Az utolsó európaiak, akik látták, a keresztes lovagok voltak a XII. század elején. A XIX. században utazók, felfedezők kezdték keresni Petrát.

1812ben egy arab kereskedőnek álcázott svájci kalandor Johann Burckhardt hamarosan meg is talált. A nagyközönség számára azonban jóval később, alig harminc évvel ezelőtt nyílt meg.

SIK

Az ismerkedés Petrával a szűk szoros, a Sik bejáratánál indul, amely 100 méter magasra nyúló sziklafalak között kanyarog. A bejárat előtt jobbra három, szabadon álló sziklakocka várja a látogatókat, amelyek feltehetőleg tömbsírok az 1. századból. Rendeltetésük nem ismert, a beduinok „dzsin-tömböknek”, azaz szellemesíroknak nevezték el őket. Velük szemben található az obeliszksír, alatta klasszikus nabateus épülettel. 

Az 1,2 km hosszú Sik eredetileg folyómeder lehetett, amelyet a nabaták utcának köveztek ki. A falakon vízvezeték maradványai és vízfolyások is megtalálhatók. 

alitraveling_petra_jordan_6.jpg

Szinte kanyarról-kanyarra áll meg az ember fotózni. Nem lehet betelni a színvilággal, mivel nincs két egyforma alakzatú és színű szikla.

Az egyetlen „veszély” a lovasfogatok, akik a gyaloglás helyet a lovashintón vitetik el magukat a Kincstár épületéhez. A lovakat sajnáltam a legjobban, mert a ma már lebetonozott úton kell naponta többször megtenniük az utat. 

KINCSESHÁZ

A turista fényképekről vagy plakátokról általában már mindenki ismeri, vagy találkozott a az épület látványával. Petrát lényegében a Kincstár épületével azonosítják, bár szerintem a nevét az épületnek kevesen tudják. A sziklasoros, a Sik végén emelkedő kincstár mindenkit lenyűgöz. Az egyre szűkebb szurdok homályából először csak egy része bukkan elő, és csak lassan bontakozik ki az épület teljes, 43 méter magas homlokzata. Ekkor már-már Indiana Jones-nak érezhetjük magunkat, mivel Az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag című filmben is megcsodálhattuk már a „Kincstárat”, mint a Szent Grál utolsó nyughelyét. 

Az i.e. 1. században egy nabateus király síremlékének építették eredetileg. A szépen faragott homlokzat nabateus istenségeket ábrázol, amelyre nagy hatással volt a hellenizmus, azaz a görög építészet. Az épület a homlokzat tetején levő urnáról kapta a nevét, amelyben a beduinok értékes kincseket rejtettek el. 

SZÍNHÁZ & KIRÁLYSÍROK

A kincstárnál kiszélesedik a szurdok – felfedve a város többi részét – és beletorkollik a homlokzatok utcájába: épületek, valószínűleg síremlékek sorakoznak egymás mellett szép kőfaragásokkal díszítve. A nabateusok azt gondolták, ha magasra építik a sírokat, akkor a banditák nem rabolják majd ki azokat. Ez persze nem így történt, így ma a legtöbb sírboltozaton belül nem sok látnivaló van – konkrétan üresek. 

Az utca a kőbevájt színházhoz vezet, amelyet – mily meglepő – a nabateusok építettek, majd a rómaiak bővítették 7000 személy befogadására alkalmassá.
 alitraveling_petra_jordan_54.jpg

A színházzal szemben, részben egymás felett kb. egy tucatnyi sziklába vájt sír található. Nem tudni, hogy tényleg a királyok számára készült-e

Akár 10-20 kilométert is túrázhatunk innen - újabb sírokat, templomokat, emlékműveket felfedezve. Annyira persze itt sem leszünk elhagyatott tájon, hogy ne találjunk egy-egy beduinok által működtetett teázó-sátrat, ahol a szomjunkat olthatjuk és beszélgethetünk a helyiekkel. Ez utóbbit megkönnyíti, hogy a kétezres évek elején annyi magyar turista kereste fel a régiót, hogy sok arab és beduin a mai napig beszél néhány szót a nyelvünkön. Tehát ne lepődjünk meg, ha magyarul próbálják kínálni a helyiek „taxi” szolgáltatásaikat. 

KOLONNÁD

Ez a meglehetősen romos rész Petra központja. A rómaiak a 2. században kikövezték a főutat, amely mellett jobbra és balra is üzletek sorakoztak. Jobbra a bizánci templom helyezkedik el, amelyhez szerintem nem éri meg felmenni, mert a másik oldalról sokkal jobban látszódik. 

Megéri kitérőt tenni a római templomhoz, amely az egyik legnagyobb római templom volt a provinciában. Nem mellesleg, Pazar kilátás nyílik innen a túloldalt fekvő bizánci templomra. 

QASR AL-BINT 

Ha a beduinok valamit nem tudnak megmagyarázni, azt a fáraókkal hozzák kapcsolatba. A Gasr al-bint Faraun (a fáraók leányának kastélya) a kolonnád végén áll, és Dusharának, a nabateusok legfőbb istennőjének a szentélye.

 alitraveling_petra_jordan_7.JPG

Petrában ez a legfontosabb kultikus épület és az egyetlen, amelyet nem közvetlenül sziklába vájtak, hanem szabadon áll. Keleti és görög-római építészet elemei keverednek benne.

A kolonnád végén, a völgyet körülölelő hegyekben további látnivalók rejlenek, amelyek közül némelyik csak meredek úton közelíthető meg, de mindenképp megéri a fáradtság, mert a látvány kárpótol. Sok helyen akár szamarat is lehet bérelni. 

KOLOSTOR

Petra legimpozánsabb műemléke az Ad Deir (A Kolostor), mely méltóságteljesen foglalja el helyét a város dombjai felett. A kolostorhoz vezető út a meredek dombon át vezet, és nagyjából egy órát vesz igénybe megtétele a kolonnád végétől. Az Oroszlános kapuhoz érdemes megtenni a pár méteres kitérőt. 

alitraveling_petra_jordan_43.jpg

A fárasztó felfelé utat – 788 fokból álló, sziklába vájt lépcsősor – akár szamár háton is meg lehet tenni. ű

Bő egy óra menetelés után eljutottam Ad-Deirbe, ahol ismét elállt a lélegzetem: a természet kellős közepén sárga kőbe vájt 40 méter magas, 47 méter széles lenyűgöző épület fogadott, amelyet hatalmas urna koronázott. 

Itt aztán több irányjelző tábla is található, melyek mind a legjobb kilátást hirdették. Vélhetően a hegytetőn lévő árusok próbálták így felcsalogatni a már egyébként is megfáradt utazókat.

A hely a nevét onnan kapta, hogy a bizánci időkben keresztény templomként szolgált. Ha a Kolostorhoz délután érkezünk meg, akkor a legszebb fényekben láthatjuk – fotómániások biztosan órákat fognak itt eltölteni.

Innen még vissza kellett menni a kiindulóponthoz, a bejárathoz, ami kb. 5-6 km. A fárasztó nap után tudom ajánlani, hogy a Cave Bar nevű pihenjük ki a nap fáradalmait, ami nem más, mint egy, a nabateus időkből származó barlangban kialakított bár. Itt kapható a városról elnevezett sör, a Petra sör.
 img_20171112_174433.jpg

A hét bizonyos napjain (hétfő-szerda-péntek) extra attrakció Petra éjszakai látogatási lehetősége. Olyankor a Kincsesházig lehet bemenni, és egy csomó gyertyával világítanak. Képeken nagyon jól néz ki, de élőben sajnos én nem láttam.
 alitraveling_petra_jordan_13.jpg

Másnap egy különleges, turistamentes útvonalat jártam be egy helyi vezetővel: az Indiana Jones ösvényt. Az ösvény a hegyek között vezetett végig a hegy tetejéig – néhány, csodálatos kövület és kőzetképződés között –, ahonnan fentről lehetett megnézni a kincstár épületét. 

Amíg nézelődtünk, addig teáztunk egy random arab showt játszottak külön arab hangszereken. Felejthetetlen élmény volt; abszolút az egyik legjobb program a Jordániában töltött időszaknak.

 

Néhány kilométerrel arrébb megnézhetjük a "Kis Petrát", ahol a világ egyik legősibb települése (Al-Beidha) is található (sajnos nekem ez nem fért már bele, de aki teheti, mindenképp menjen el, mert ingyenes a belépő).

Petra meglátogatásával egy gyerekkori álmom vált valóra az MKeys Travel közreműködésének köszönhetően. Kevés olyan hely volt eddig, ahol jártam, ami annyira magával ragadó lett volna, mint Petra, ugyanis nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba, amelynek a nagy részét a sziklákba vájták. 

vesd az Alitraveling blogot a Facebook oldalán is, hogy még több utazással és utazás életérzéssel kapcsolatos információról értesülj első kézből!  

https://www.facebook.com/alitraveling/ 

Az Alitraveling blog már az Instagramon is aktív!

Keress az alábbi felhasználónéven: https://www.instagram.com/alitraveling.blog.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://alitraveling.blog.hu/api/trackback/id/tr5413537605

Alitraveling a Facebookon

Leírás

A blog az utazásaimról szól, ahol megfordulok a világban :)
Az utóbbi időkben ez bővül a túra beszámolókkal.  

>

Alitraveling posztjai a nagyvilágból :)

TÁMOGASD AZ OLDALT:

Google translate

Látogatóim

Flag Counter