Egy 3 napos észak-olaszországi úton vettem részt. A program nagyon jól volt összeállítva: minden napra bőséges volt, de még sem volt túlzsúfolva.
A reggel 6 órakor induló Wizz Air géppel repültünk Milánó Malpensa repülőterére a 2024-es olimpiát népszerűtő A321-es géppel. Eseménytelen repülés, pontos érkezés után következett minden utazás legrettegettebb pontja: az autófelvétel. Mindig izgul az ember, hogy akkor épp mit találnak ki a kölcsönző cégek, mit akarnak még fizettetni, rásózni az emberre. 3 autót kellett felvenni, amely viszonylag zökkenőmentes volt az Avis/Budget-nál. A papírok kitöltése és a kaució kifizetése után megkaptuk a kulcsokat, majd az autók tüzetes átvizsgálása után indultunk első napi programunk helyszínére: a Comói-tóhoz (Lago di Como).
Marie Henri Beyle Napóleon 17 éves sorkatonájaként lépett először a Lago Larióként is ismert Comói-tó partjára. Évekkel később Stendhal néven azt írta A pármai kolostor című regényében, hogy a tó kékeszöld vize és az Alpok méltóságteljessége teszi a környéket a világ legszebb tájává. Itt született az idősebb és az ifjabb Pilnius (A Vezúv kitörését és Pompei pusztulását ő írta meg), még sem magasztalták annyira a tájat, mint Stendhal. Como másik híres szülöttje Alessandro Volta, az elem feltalálója.
Stendhal valóban nem tévedett: első pillanattól látszódott a fordított Y alakú tavon, hogy kivételesen lenyűgöző; még ilyenkor februárban is.
A Milánótól 50 km-re fekvő Como a legnépszerűbb város a tó körül, amely közvetlenül a 146 km2-nyi vízfelület mellett terül el. Az autókat egy mélygarázsban hagytuk, majd a Piazza Alessandro Volta-n előbb megnéztük Volta szobrát, majd az innen pár tíz méterre fekvő főtérre, a Piazza Cavourra mentünk.
A tér a tóra és a környező hegyekre néz, ahol már látótávolságban van Como székesegyháza. Több stílus nyomait fel lehet rajta fedezni: a románt, a gótikust, a reneszánszt, és a barokkot is, amelyet a 8 szögletű kupola koronáz meg. A kapu fölött középkori szobrok láthatók, két oldalán pedig a reneszánsz fülkékben a két Plinius szobra áll.
A sokszínű Városháza közvetlenül a székesegyház mellett áll, amelyet 1435-ben csak azért építettek át, hogy helyet adjon a szomszédjának.
A falúból remek kiránduló utak indulnak. Mi San Maurizióba sétáltunk el, ami kb. 1,5 km-re van Brunaté központjától és kb. 30 perc alatt tettük meg a gyönyörű villákkal tarkított utat. San Maurizio már 909 méter magasan van, és itt található Volta halálának 100. évfordulójára emelt világítótorony. 143 lépcsőfok megtétele után jutunk fel a 29 m magas torony tetejére, ahonnan gyönyörű kilátásban lehet részünk a tóra, és Como városára.
A Piazza Cavourtól, ha a másik irányba indulunk, akkor először belebotlunk a Voltiano templomba, amely nem meglepő módon Volta nevéről kapta a nevét. A templombelsőben őrzik az elektromos elem feltalálójának, akiről az elektromos feszültég mértékegységét, a voltot – V – is elnevezték, a relikviáit.
A közeli, 1931-ben épült háborús emlékmű klasszikus példája a két világháború közti olasz építészetnek.
Érdekesség még Comoról, hogy 1945 áprilisában színhelye volt Benito Mussolini menekülésének és letartóztatásának; bár erre a városlakók nem a legbüszkébbek.
Comó után a tó nyugati partján indultunk északra, hogy néhány villát megtekintsünk. Az első megállónk a Comotól alig 5 km-re fekvő Bernasconi-villa volt. A valaha szebb napokat látott villa jelenleg zárva van, de a külseje így is impozáns. Csak bízni lehet benne, hogy felújítás után újra látogatható lesz.
A következő két villát sajnos már nem tudtuk megnézni, mert télen korábban bezárnak, de az útvonal kárpótolt minket: a lemenő napban, valamint a hófödte hegycsúcsokkal körülvett tó lenyűgöző látványt nyújtott. Többször meg-megálltunk fényképezni.Egy nagyon pöpec 4 csillagos szállást foglalt le, ahol kényelmesen ki tudtuk piheni a nap fáradalmait és felkészülni a másnapi narancsdobálásra. A szállástól alig pár száz méterre egy kiváló étteremben vacsoráztunk finomabbnál finomabbakat. LEírás helyet beszéljenek a képek:
Összességében Comó és a Comói-tó februárban is nagyon szép. Kevés a turista, így aki arra vágyik, hogy a vidéket megismerje, annak bátran ajánlom, hogy ilyenkor is érdemes idejönni, és bejárni a tavat és környékét.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.