New York - 1. nap
A bevezetőben már írtam, hogy előre meg kellett terveznem, hogy mikor-mit akarok megnézni. Akkora a város, hogy csak úgy ugrálni össze-vissza nem lehet. Vagyis lehet, mert azzal csak a drága idő telik.
Reggel már fél 6-kor fent voltam, köszönhetően a jetlag-nek, vagyis az időeltolódás miatt. -6 óra az eltérés NY és Magyarország között. Reggelit követően elsétáltam a metróhoz, és az 1-essel bementem a központba, felvenni a 3 napra érvényes NY Pass kártyát. Ezt követően a Times Qsuare-t érintve lementem Lower Manhattan-be. Innen kezdtem New York-i városnézésemet. A negyed mára virágzó település lett, valamint kormányzói székhely, korábban pedig a bevándorlók első állomása. Forgalmas kikötő, és a világ egyik pénzügyi központja is itt található. 2011. szeptember 11 óta pedig zarándokhely is.





Első állomásom a Szabadság-szobor és az Ellis-Island volt.  A szobor a New York-i öböl felső részén áll egy szigeten. A szigetre a South Ferry-ből induló hajóval lehet eljutni. Gyönyörű kilátás nyílik a hajóról mind Manhattanre, mind Jersey-re. Amerika a szobrot 1886-ban kapta a franciáktól: ezzel ünnepelték a két nép szövetségét, mely segítette az amerikaiakat függetlenségük kivívásában. 




A francia szobrász, Frédéric Bartholdi a rodoszi kolosszus után mintázta az óriási szobrot. (A belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte). Fáklyája a felvilágosodást szimbolizálja, hétcsúcsos fejdísze pedig a kontinenseket. A bal kezében tartott tábla a Függetlenségi Nyilatkozatot hivatott jelképezni. Lady Liberty 46 méter magas, 225 tonna. (Bővebb infót lásd itt)

Több száz millió amerikai felmenői érkezett az országba az Ellis Island-en keresztül. Ide is hajóval lehet eljutni. A két sziget egy útvonalon fekszik. A 61 méter hosszú, 30,5 méter széles és 17 méter magas épületben korábban milliók fordultak meg, hogy belépést nyerhessenek az új hazába. Mára szépen felújították a bevándorlókat fogadó Great Registry csarnokot. 




Az épületben egy múzeumot is kialakítottak, mely NY korabeli történelmét mutatja be; milyen is volt a város a bevándorlók idején, hogyan érkeztek, hogyan találtak ténylegesen is új hazát maguknak.

Mire visszaértem a kikötőbe, már bőven ebédidő volt. A kikötőben megnéztem még a Castle Clintont, mely a Battery legjelentősebb épülete, és Manhattan egyetlen ma is álló erődje. 1812-ben építették a körkörös épületet a britek ellen, de a 28 ágyúja végül sosem lőtt ellenségre. 


A bevándorlók szobor állít emléket annak a 7,7 millió újonnan érkezőnek, akik itt léptek be az országba. 


Itt található a National Museum of the American Indian (Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeuma), amivel úgy voltam, hogy ha lesz idő, akkor megnézem, ha nem, akkor kimarad. A múzeumtól kicsit északabbra található a Bowling Green, mely a város első nyilvános parkja.


Ebédidő révén a közeli Fraunces Tavern-t vettem célba. Egy történelmi háztömbben található ez az 1719-ben megnyílt kocsma. Visszavezet a gyarmati időkbe, melyben még maga George Washington is megfordult. Egy érdekes hamburgert ettem, melynek a teteje alma volt.





A Wall Street felé vettem az irányt; útba ejtve a bronzbika szobrát, mely a törtető Wall Street-et jelképezi. Hosszú sor volt, míg sorra jutottam, hogy fényképet csinálhassak a bikával. A poén az volt, hogy rengeteg – főleg japán – kiscsaj a bika heréjével készített fotót hátulról. Mókás volt. :D 



A Wall Street nagy része le van zárva, a tőzsde épületét nem lehet megközelíteni, így sajnos nem is látogatható.


A Broadway és a Wall Street sarkán áll a Trinity Church. 1705-ben építették a Szentháromság-templomot, mely többször leégett, és a 19. század elején nyerte el mai formáját. 85 méteres tornya sokáig NY legmagasabb épülete volt, amely így iránytűként szolgált a hajóknak. A temetőkertben nyugszik többek között pl. AlexanderHamilton (Alapító Atya és az USA első pénzügyminisztere) és Robert Fulton, a gőzhajó feltalálója.



A Wall Street 26-os szám alatti épület is kiemelkedik: a Federal Hall, vagyis a Szövetségi Székház. A város legrégebbi klasszicista épülete a világ legmozgalmasabb gazdasági negyedének szívében áll. Ezen a helyen tette le George Washington az esküjét. Szobor állít neki emléket, amint kezét felemeli a Bibliáról.




Séta a Broadwayn
A 25. szám alatti Cunard Building-től indultam, mely a Cunard Hajózási Társaság-nak New York-i székhelyeként működött; jelenleg azonban postahivatal. Abban a Nagycsarnokban lehet bélyeget vásárolni, ahol annak idején olyan óceánjárókra árultak jegyet, mint a Lusitania.



Kicsit északabbra az 1915-ben épült Equitable Building 40 emelete magasodik. Korabeli bírálói attól tartottak, hogy az ilyen épületek árnyékos kanyonná változtatják majd a várost. Emiatt vezették be 1916-ban azt a zónatörvényt, amely a lépcsőzetességet írja elő. Ez azt jelenti, hogy felsőbb emeleteket beljebb kell építeni, hogy az utca több fényt kapjon.



Jobbra fordulva egy szűk kis utcában (Liberty Street 33.) jutunk el a FED (Federal Reserve Bank) épületéhez. Több ország aranytartalékát is itt őrzik. Sajnos nem sikerült az ingyenes túrára bejutnom; túl későn vettem észre, hogy lehet foglalni.



Vissza a Broadway felé előbb az egyszerű John Street United Methodist Church-be botlunk, mely az államok első metodista temploma, 



majd a St. Paul’s Chapel-t érjük el. Azóta szolgálja a híveket, hogy 1766-ban megnyitotta kapuit.


 Mivel még volt időm az esti operáig, így mai utolsó állomásként a Ground Zero-t („becsapódási pont”) néztem meg. Ezen a helyen állt az a 2 ikertorony, melyet 2001. szeptember 11-én megsemmisítettek. A 2 torony helyén ma 1-1 mélyedés található, melyeknek a szélén felirat húzódik azok nevével, akik a támadás során életüket vesztették. 



A belépés ingyenes, de minimum 5 dollárt adományozni kell belépéskor… A terület északi részén épül az új torony, a Freedom Tower, melyet 2014. tavaszán adnak át.



A City Hall Parknál ültem fel a metróra, és mentem vissza a szállásra. 45 perc volt az út. Kicsit pihentem, rendbe szedtem a cuccaim, majd felfrissülve mentem a Lincoln Centerbe, ahol a New York Metropolitan Operaház található. 



Estére ugyanis jegyem volt a világhírű MET-be, ahol Verdi Rigolettóját adták. Kicsit modern felfogásban adták a darabot. A történet nem Olaszországban, hanem Las Vegasban játszódott. De mindezek ellenére tetszett; megérte elmenni.





Rigoletto a MET-ben. 2:22-től a híres La Donna e mobile.


Az előadás után a környéken sétáltam, nézelődtem, amikor megláttam a McGees Pub-ot. Ez önmagában nem lenne nagy szám, azonban aki nézi a HIMYM-t (How I Met Your Mother – Így jártam anyátokkal), annak tudnia kell, hogy a sorozatban lévő McLaren Pub sajnos nem létezik. Annak ellenére, hogy a történet New York-ban játszódik. Azonban a producerek ebben a bárban töltötték fiatalságuk nagy részét, és ez a pub adta a McLaren ötletét is. 2 sört ittam (potom 18 USD-ért), majd metróval visszamentem. Hajnali 1 körül értem a hostelba.






A bejegyzés trackback címe:

https://alitraveling.blog.hu/api/trackback/id/tr636099065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Alitraveling a Facebookon

Leírás

A blog az utazásaimról szól, ahol megfordulok a világban :)
Az utóbbi időkben ez bővül a túra beszámolókkal.  

>

Alitraveling posztjai a nagyvilágból :)

TÁMOGASD AZ OLDALT:

Google translate

Látogatóim

Flag Counter