Fehéroroszország 1- Belarusz Köztársaság (Рэспубліка Беларусь) - Minsk
Mikor a legtöbben megtudták, hogy a nyáron hova készülök, szinte mindenkitől megkaptam a következő kérdéseket:



- miért pont Belarusz? a még létező Szovjetunió, Európa utolsó diktatúrája (meglátjuk mi igaz ezekből), gyönyörű tájak és látnivalók, távol a turista-tömegektől, ahol még (szinte) senki nem járt... persze aki nem járt még Magyarország vonalától (dél-, észak-) keletre az nyilván furcsálhatja a dolgot, aki viszont tapasztalt Balkán vagy FÁK-utazó az valószínűleg semmi meglepőt nem talál benne (sőt)! 
Igazából úgy vagyok Belarusszal, hogy nem is feltétlenül csak az a lényeges amit ott lát az ember, hanem önmagában az élmény hogy ott van az ember, megcsinálta, bejutott, kijutott, túlélte, és utána elmondhatja hogy lett valaki, aki ott volt...
- miért nem máshova? nyugaton már jártam. Alig van olyan európai ország, ami kimaradt volna. Körutazást azokba az országokba nem nagyon lehetett volna szervezni, tervezni, mert nem „egybefüggő”, egymás mellett lévő országok, hanem „szétszórtan” fekszenek, és 1-2 ország jóval drágább, mint amit az én költségvetésem megengedne. Európán kívülre kevés lett volna az idő. Alternatíva lett volna még Bulgária és Makedónia Koszovóval, de az még várhat.
Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy már tavaly tervben volt Belarusz, de későn jutott eszembe és nem tudtam volna már vízumot intézni. Vilniusból Minszk mindössze 300 km, alig három-négy óra lett volna busszal vagy vonattal. Akkor le kellett mondanom. Idén már nem akartam kihagyni.
- miért ez a neve? Az ország magyar elnevezése körül állandó viták folynak, régóta legalább két változat él párhuzamosan a magyar nyelvben. Az egyik elnevezés Belarusz Köztársaság, rövid formában Belarusz; ennek egyenes fordítása a magyar Fehéroroszország név. A Rusz szó végső soron a Kijevi Ruszra vezethető vissza, de mindhárom keleti szláv nyelvben használják az annak területén létrejött későbbi szláv államokra, így Oroszországra is, amely elnevezés maga is kapcsolatban van ezzel a szóval. Az elnevezés kérdésének, főleg belarusz részről, politikai jelentőséget is tulajdonítanak, mivel számukra nem kívánatos az, hogy országuk nevét Oroszországgal bármilyen kapcsolatba hozzák. A Belarusz formát támogatja számos belarusz polgári mozgalom, a magyar Külügyminisztérium és maga a Belarusz Nagykövetség is.A másik változatFehéroroszország”, ezt írja elő jelenleg a magyar helyesírási szabályzat által megjelölt földrajzinév-bizottságtestülete. A második világháború után Magyarországon leginkább az orosz „Belorusszia” elnevezés volt használatos. 

A vízumot az 1000út (http://www.1000ut.hu) utazási irodánál intéztem. Mivel a Belarusz Nagykövetségnek elég idióta ügyfélfogadási időpontjai vannak, és bármikor változhat a beutazási szabály, jobbnak láttam, hogy ha irodával intéztetem. Egy hét alatt elkészült a vízum, mely igen húzós: összességében 32.000 Ft-ba került mindenestül. Jelenlegi szabályok szerint 7 napig nem kell meghívó levél, csak a fölött. Le kellett adnom a Követségnek a teljes útvonaltervemet, hogy melyik nap hova megyek, hol szállok meg és mivel megyek A-ból B-be. Szerencsére nem volt gond, így megkaptam egyből a beutazáshoz szükséges dokumentumot. 


Nagyobb térképre váltás

6 napot terveztem eltölteni az országban. Elsősorban Minszk és a várostól délre fekvő környéket, valamint Brest és környékét akartam felfedezni. 

Kijevből mentem Minszkbe éjszakai busszal. Este 23:15-kor indult az Ecolines busza Minszkbe. Már a felszálláskor ellenőrizték, hogy rendben van-e a vízumom. Ahogy a buszon kivettem, az 100%, hogy egyedüli magyar voltam, de az is tuti, hogy rajtam kívül mindenki vagy ukrán, vagy belarusz volt (ez a határon ki is derült). Hajnalban ért a busz a határhoz, ahol kb. 3 órát álltunk. Az ukrán határon kb. fél óra alatt átértünk; a többit a belarusz határon töltöttük. De megmerem kockáztatni, hogy kb. 1 órát miattam. Azt tudni kell, hogy a belarusszok semmilyen egészségügyi biztosítást nem fogadnak el. Hiába vittem orosz nyelvű igazolást arról, hogy az én biztosításom teljes körű, nem úsztam meg, hogy vennem kellett. Igaz, nem nagy összeg - a 6 napra 3 USD. Előtte azonban 4 ablakon kellett átmennem. Ebből az első három semmit nem csinált azon kívül, hogy megnézte az útlevelemet, illetve benne a vízumot. Sosem értettem, hogy mit tudnak rajta annyit nézni, mert úgy sem értenek egy kukkot sem belőle. Angolul nem beszéltek, így maradt legtöbbször a mutogatás. Az bejött és működött. A negyedik ablaknál végre történt valami: lepecsételték a bevándorlási lapomat. Ezután vissza kellett mennem a buszra. Majd nem sokkal később szóltak, hogy menjek. Nem értettem miért és hova, de mentem. Fura volt, hogy a buszban minden szem rám terelődik, és látszik rajtuk, hogy majd megöli őket a kiváncsiság, hogy nekem miért kell le-fel szállnom. A biztosítást kellett intézni, mert nem felelt meg az igazolás. Azonban faramuci helyzet alakult ki. 3 USD nem volt nálam, mert az aprót már korábban beváltottam (csak 100-as volt egyben, amiből nem tudtak visszaadni). Fizethettem volna még euróban is, de az sem volt. 20 megmaradt Grivnyám volt, így azt mind odaadtam, és cserébe kiállították az igazolást. Így már minden rendben volt, mehetett is tovább a busz Minszk felé. 
Mivel nem tudtam, hogy pontosan hova is érkezik a busz, így leszálltam akkor, amikor a tömeg is. Végül is jól tettem, mert a vasútnál kötöttem ki. 10-re volt megbeszélve, hogy a CouchSurfing-es srác vár majd. Megírtam neki, hogy hol vagyok. Erre írja, hogy ő hol van. Mivel olyan helyet nem leltem, csak felhívtam. Kiderült, hogy a félreolvasta az sms-t és ő a reptéren várt. K. egy óra múlva megérkezett. Lepakoltam a lakásán a cuccomat, majd irány a város. Mér előzetesen is nagyon vártam Minszket. Sok mindent hallani róla, így kíváncsi voltam, hogy a valóságban milyen is lesz. 


Minszk - Мiнск
Először is pénzt váltottam, mert Belaruszban nem mást, mint belarusz rubelt használnak. Ékkor tudtam meg egy érdekes dolgot: nem használnak fémpénzt. Csupán papír pénzt használnak. Gazdagnak éreztem magam, mert mivel még nem tudtam, hogy milyen árak vannak, és nem akartam, hogy a "nyakamon" maradjon utána a  pénzük, így csupán 14.000 Ft-nak megfelelő rubelt vettem fel, ami kb. 500.000 BYR-nek (belarusz rubel) felelt meg. 

Minszk fő utcája a pr Nezalezhnastsi. A legfőbb nevezetességek ezen mentén találhatók. A Parlament épületével kezdtük, ami a város egyik főterén áll. Sokat a látnivalókról nem fogok tudni írni, mert kevés az infó. Ennek az érdekessége, hogy ez az ország egyik legnagyobb tere is. Rengeteg látnivaló akad a környéken, ha csak körbenézünk. Kezdjük a Parlamenttel. Hatalmas épület, míg előtte egy óriási Lenin szobor figyel, amint Lenin támaszkodik. 


Az épület mellett áll a város egyik legrégebbi és legépebb temploma, a Szent Simon és Heléna templom (Касцёл святых Сымона і Алены). A vörös színe adja a különlegességét, valamint az, hogy az országban az ortodox vallás az uralkodó, de ez mégis katolikus templom, melyet II. János Pál pápa is meglátogatott. 1905 és 10 között építették lengyel tervek alapján neo-gótikus stílusban. 


A tér közepén helyezkedik el egy ugyanolyan földalatti pláza, mint amilyet Kijevben is láttam már. Itt se engedik azt, hogy a felszínre épüljenek, mert elcsúnyítja a városképet. Így a föld alá építettek egy több szintes üzletkomplexumot. A tetejéből csak egy üvegkupola látszik, amit egy szökőkút vesz körül.


Már a fenti képen is látszik, hogy a túloldalon szintén egy sztálinista épület áll. A kormány egyik épülete foglal benne helyet.
A tér végén helyezkedik el a Belarusz Állami Egyetem főépülete. Minszkben több egyetem is van, de ez a leghíresebb és legnevezetesebb.


A főutcán felfelé sétálva több érdekes dolog tárul a szemem elé. Egyrészt a széles sugárutak. Ez annak köszönhető, hogy a II. világháború alatt Minszket a földdel tették egyenlővé. A város nagy része elpusztult, így szinte a 0-ról kellett felépíteni, újjáépíteni a várost. Ekkor Sztálin volt még a párt főtitkára, így a város úgy épült fel, ahogy Sztálin egy várost elképzelt. Így Minszk a legtipikusabb sztálinista város. Széles sugárutak (a fő utca 2x5 sávos), de még a lakótelepek között is minimum 2x3 sávosak az utak. A lenti képen a Főposta épülete látható.


A postától nem messze áll a KGB épülete. Érdekes, hogy annyira tiszteletben tartják a mai napig, hogy a vele szemben elhelyezkedő parkban szobrot emeltek Dzerzhinskyének, a KGB elődjének alapítójának. Az ő nevéhez fűződik a "vörös terror" levezénylése is, így jogosan állították neki ezt a szobrot két-három éve(!). A róla elnevezett városról, hegyről, és a múzeumáról nem is beszélve. Moszkvai szobrát egyként már 1991-ben eltávolították. Az épület akkora, hogy egybe, nem is fért bele a fényképező objektívébe (pedig széles látószöge van). 



Innen egy másik kormány épülethez értünk, amin Minszk másik nagy főtere. Az épület előtt helyezkedik el a belarusz "0" km kőA tér túloldalán helyezkedett el a Történeti Múzeum, de időhiány miatt ki kellett hagynom. A Nagy Honvédő Háború múzeuma, meg még ki tudja mi minden található ezen a téren, sőt Lee Harvey Oswald is itt lakott minszki kiruccanása során. 



Rövid sétával, és a folyón átkelve jutottam el Minszk egyik legszebb és leghíresebb épületéhez, a Belarusz Állami Balett és Színház épületéhez. Sajnos itt nem adtak most darabokat, pedig Odessza után kuriózum lett volna megnézni itt is egy előadást. Szeptemberben kezdődik az új évad. Az épület előtt egy nagyon szép park található, különböző balett szobrokkal és egy nagyon szép szökőkúttal.


A Bátorság és Bánat-szigetén található az az emlékmű, mely az afgán háborúban elesetteknek állít emléket. A szigeten áll még egy másik emlékmű (a képen látható), de hogy őszinte legyek, elfelejtettem a nevét :( Nem rémlik, és a feljegyzéseimben sem lelem. Annyi rémlik, hogy valami legenda miatt sír, és ettől keletkezett a tó körülötte. A könnyeiből. Sajna több nem. Így aki esetleg olvassa ezt, az megírhatná ha tudja, minek az emlékműve ez :D


A tó másik oldalán található Minszk egyik legrégebbi területe, amelyek tipikus régi, polgári házak, és amelyek megúszták mind a háborút, mind Sztálin városképének az átalakítását.


A város megismerését folytatva jutottunk el a Városháza épületéhez, és a körülötte lévő több templomhoz. A Városháza épületét csak a 90-es években állították helyre eredeti állapotában. A képen szemben látható a  Szűz Mária Katedrális (Архікатэдральны касцёл Імя Найсвяцейшай Панны Марыі). Az eredetit 1710-ben építették jezsuita szerzeteseknek, de az orosz hódítás idején átalakították. Jelenlegi formáját a 19. században nyerte el. A két világháború között bezárták, de a németek egy rövid időre újra megnyitották, majd a szovjetek bezárták újfent és a Szpartak sportegyesület kapta meg, mint székhely. 1990-ben újra megnyílt a közönség előtt, és visszaállították katolikus templomnak. A harangot 2005-ben helyezték vissza a helyére, melyet Ausztriában öntöttek. 


Ezzel nagyjából véget is ért a minszki séta. Visszasétálunk a központba. Útközben jellegzetes épületek, kávézók sokasága fogadott. Többek között egy McDonald's is :D


A vasútállomáshoz jutottunk ki, ami egy hiper-szuper központ. Szemben vele található az Állomás Tér, amelynek két épülete a Sztálin-barokk  jellegzetes vonásait viselik magukon. A képek magukért beszélnek. 


Innen már csak pár utca választott el a Dinamo Minsk futballcsapat stadionjától. A stadion zárva volt, de szerencsére jól be lehetett látni. Tipikus szovjet épület ez is, amire ráférne már egy felújítás. 


Minszkben rengeteg park van. Ez az egyik, ami a legjobban tetszett a városban. Vasárnap révén az egyik legnagyobb parkban tettünk még látogatást. Egyrészt szétnézni, lányokat is persze, másrészt pihenni. Itt működött egy igen érdekes dolog: egy hatalmas színpad, ahol napjaink sláger zenéi mentek. Erre bárki felmehet, és táncolhat. Minden kötöttség nélkül. Nagyon mókás. A parkban található még egy mini vidámpark is, aminek a legjobb játéka az óriáskerék. Nem hagytuk ki, így mentünk egy kört vele, ahonnan a belvárost is meg lehetett felülről nézni.
A park közvetlen szomszédságában áll az Állami Cirkusz épülete. Impozáns épület ez is. Minden este van előadás, de ahogy elmondták, nem ér annyit, hogy megnézzem. Ráadásul olyan időpontban voltak az előadások is, amelyek nekem nem voltak jók. Ah épület előtt különböző cirkuszi elemek, állatok láthatók.



Ezzel lényegében véget ért a minszki körséta. A legfontosabb látnivalókat útba ejtettük.
Két látnivaló volt még a nap része, melyek kicsit kintebb helyezkedtek el. Olyan épületek, melyeket egyszerűen látni kell. Az egyik a könyvtár. Senki sem gondolná, hogy egy könyvtár épülete tud esetleg szép lenni. Hát... a Belarusz Állami Könyvtér épülete hűen tükrözi az ország politikáját: grandiózus, hatalmas, és mindezek mellett még szép is. Egy halálcsillaghoz hasonlít a legjobban a Star Wars filmből. A tetejére fel lehet menni egy lifttel, ahonnan nagyon szép a kilátás. Igaz, mivel kintebb helyezkedik el, így nem a belvárost, hanem csak a környéket lehet látni.


A másik épület egy sportkomplexum. Itt található a jégkorong és gyors korcsolya épületei. 2014.ben itt rendezik a jégkorong világbajnokságot is. De már tervezik az új csarnok építését, mert ez kicsi. Pedig ebbe is kb. 15.000-en tudnak helyet foglalni. A jégkorong az egyik nemzeti sport, amiben a belarusszok nagyon jók.


Visszafelé menet még megnéztük a Győzelem emlékművét. Ezt a II. világháború győzelmére emelték, tetején csillaggal, előtte pedig örökmécses ég az elesettek részére.


Este már nem mentem sehova, csak pihenni vágytam, hiszen másnap szintén egy nehéz nap várt rám. A busz menetrendet egyeztettük még, hogy hogy tudok eljutni Minszkből Mirbe, esetleg onnan Nyezsvizhbe, és ha lehetséges, akkor Bresztbe. Sejtettem, hogy esetleg nem biztos, hogy a terv sikerül. Sajnos igazam lett. Mirből nem megy busz Nyezsvizhbe. Így a program úgy módosult, hogy ez utóbbi kimaradt. 


További képek Minszkről:








A bejegyzés trackback címe:

https://alitraveling.blog.hu/api/trackback/id/tr326099116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Alitraveling a Facebookon

Leírás

A blog az utazásaimról szól, ahol megfordulok a világban :)
Az utóbbi időkben ez bővül a túra beszámolókkal.  

>

Alitraveling posztjai a nagyvilágból :)

TÁMOGASD AZ OLDALT:

Google translate

Látogatóim

Flag Counter